Dr. Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára 2017. április 26-án tartotta a Történelmi regény című előadássorozat tavaszi évadának második előadását az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban „Bűnügy és történelem, avagy: Rejtélyek és regények” címmel.
A tanár úr bevezetőjében elmondta, hogy nagy élvezettel fogyasztja a történelmi tárgyú bűnügyi regényeket, melyek a történelmi regénynek és a bűnügyi regényeknek az ötvözetei. A regények legtöbbször létező problémákat járnak körül, rejtélyekről szólnak, kimondatlan titkok vannak benne.
A legelső író, akivel megismertetett bennünket, Steven Saylor amerikai író, aki történelemből és ókortudományból diplomázott. A római kor, melyben regényei játszódnak, történelmileg hiteles. A regények központi alakja Gordianus nyomozó ; a regényeken keresztül az életútját is megismerhetjük. Gordianus a legelső kötetben még fiatal nyomozó, a legutolsóban pedig már idős ember. Az írónak 1991-ben jelent meg az első ókori Rómával foglalkozó regénye, a „Római vér”. Mint egy időutazás, olyan ez a könyv, testközelbe hozza az ókori Róma mindennapjait. Az ízeket, szagokat, utcákat és dombokat, házakat, kerteket, embereket. A történet elolvasása után az embernek megjön a kedve Rómába utazni. A Roma Sub Rosa sorozat második kötete „A végzet fegyvere”, mely a Spartacus felkelés idején játszódik, hihetetlen precizitással tárja elénk az ókori Róma mindennapjait. Most nem Róma és lakói kerülnek terítékre, hanem egy vidéki, villákkal tarkított vidék, ahol a felső osztályba tartozó polgárok élnek. A rendkívüli érzékletességnek köszönhetően elég, ha az Olvasó becsukja a szemét, gondolatban máris ott lehet egy ókori luxusvillában. A Roma Sub Rosa sorozat 8 különböző témájú kötetből áll, melyekben az a közös, hogy ügyes a regények szövése. Az egyszerűnek tűnő bűnügy mögött mindig találunk az antik korra jellemző belső viszályt.
A második író, akit bemutatott , Paul Sussmann, újságíró, egyiptológus. „Kambüszész elveszett hadserege” című könyve igaz eseményt ír le a sivatagban nyoma veszett 50 ezer perzsa katona történetével. A legenda szerint valahol a Nagy homoktenger közepén homokvihar lepte meg a hadsereget, és az nyomtalanul eltűnt… Igazolása 2007-ben történt meg; a régészek ekkor találták meg a katonák csontjait, eszközeit, melyeket a homokvihar betemetett. Megelevenedik előttünk Alexandria, a maga lenyűgöző, magával ragadó mivoltával, kezdve a királyi negyeden keresztül a zegzugos sikátorokig. A regényben szereplő nyomozópáros nemzetiségi és felekezeti különbözősége is színesíti a művet. Sussmann a történelmi eseményre alternatív magyarázatot ad.
Clive Cussler amerikai író, aki mostanában franchise rendszerben ír, ami azt jelenti, hogy a neves író, a nevét adja (még nem ismert írók) műveihez, hogy a könyv eladható legyen, az igazi írót társszerzőként feltüntetve. Eddig körülbelül 70 könyve jelent meg. A Dark Pitt sorozat nagyon közkedvelt. ”A kán kincse” Dzsingisz kán-ról szól. Dzsingisz kán minden idők legnagyobb hódítója, kinek birodalma a Csendes óceántól a Kaszpi-tengerig terjedt. Hódításait legendák sora övezi, sírhelyét évszázadokon át hiába keresték. A nyomok Mongóliába vezetnek, az olyan legendák, amelyek a múltban keletkeztek és máig nem sikerült megfejteni őket, beindítják az emberek fantáziáját.
Végül Steve Berry amerikai író, professzor műveivel ismerkedhettünk meg. Könyvei történelmi eseményekkel, titkokkal, összeesküvésekkel foglalkoznak, tele kalanddal és akcióval. „Vérbosszú Párizsban” című könyve a tanár úr szerint olyan jól sikerült, hogy helyettesíti a szakirodalmat, és szórakoztató is. Amikor Bonaparte Napóleon 1821-ben meghalt, magával vitt a sírba egy hatalmas titkot. Tábornokként és császárként rengeteg kincset rabolt össze palotákból, nemzeti kincstárakból, még a Máltai Lovagrendtől és a Vatikántól is. Utolsó napjaiban brit fogvatartói abban reménykedtek, hogy talán megtudhatják, hová rejtette ezt a hatalmas vagyont.
Kedves olvasóinknak ajánljuk, hogy vegyenek a kezükbe a felsorolt íróktól könyveket, a történetek alapja valós, néha egy kis fantáziával fűszerezve. Olyan tudásra tehetünk szert, amit csak hosszas kutatás során fedezhetnénk fel. Ráadásul az írók gondoskodnak róla, hogy fogyasztható formában tálalják fel nekünk a rejtett és rejtélyes tudást.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar és az esztergomi Városi Könyvtár előadássorozata májusban folytatódik.
Május 3-án: Scylla és Charybdis közt: utazás és egzotikum az irodalomban című előadásra várjuk az olvasni és művelődni vágyó közönséget.
Hámosné Szőke Anna
Fotó: Steindl Nóra
