Dr. Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára március 22-én tartotta a Történelmi regény című előadássorozat tavaszi évadának első előadását az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban „A rejtőzködő Isten. Spiritualitás az irodalomban” címmel.
A spiritualitás nem egyenlő valamely vallás követésével. A vallások határozott dogmarendszerre épülnek, és a vallási írások (Szentírás, Tóra, Korán stb.) ill. a bennük rejlő bölcsességek ma is érvényes dolgok. Azonban egy vallás határozott követése nélkül is lehet valaki spirituális beállítottságú. A spirituális ember fölemelkedve túljut a gondolkodás és a tudomány határain, szabadon gondolkodik, elfogadja, hogy van másik valóság.
A rejtőzködő Isten megfogalmazás az előadás címében arra utal, hogy irodalmi művekben gyakran fellelhetőek a hithez és Istenhez viszonyuló gondolatok. Lucien Goldmann, a kiváló francia irodalomkritikus és filozófiatörténész „A rejtőzködő Isten” című könyvében a janzenizmus történelmi leírását adja: arra válaszol, hogy miért született meg ez a mozgalom a XVII. században, milyen osztályerők, milyen társadalmi csoportok ideológiájaként jött létre.
Dr. Botos Máté is a janzenizmustól kezdte az előadását. A janzenizmus az a teológiai mozgalom, mondta, amely Szent Ágoston tanítását vallotta, miszerint Isten a világot már valamilyen módon elméjében megteremtette, majd ezután hozta létre a látható dolgokat annak a mintájára; valamint azt a nézetet, hogy az ember leginkább az emlékezetében találja meg Istent. A janzenizmus a szentektől indult el és racionalitást keresett.
A jelenkorban a vallásos irodalom iránt érdeklődőknek Gerald W. Hughes könyveit, „A meglepetések Istene”, illetve „Isten mindenekben” című műveket ajánlja, melyekben Ferenc pápa tanításait is megtalálhatjuk.
A fiatalok világszerte sokkal nagyobb számban vallják magukat vallásosnak, mint általában hinnénk, csupán 13 százalékuknak nincs köze Istenhez és a valláshoz. Az európai lakosság 10 százaléka keresztény. Krisztus személyéhez sokan fordulunk. A vallásosságot, a hit értékeit az irodalom adja legjobban vissza.
Az előadó világirodalmi műveken keresztül mutatta be a spiritualitás jelenlétét, „Dosztojevszkij: A félkegyelmű” című művében Miskin herceg a keresztény ember, a jó ember idealizált típusa. Az ember az egyetlen lény, aki katarzisra képes, egyedül az ember képessége, hogy felismerje a jót.
További népszerű világirodalmi alkotásokban is találhatunk vallásosságot, mint például Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége, Michael Blake: Farkasokkal táncoló- A szent út, Sven Hassel: Monte Cassino, S.C. Lewis: Narnia krónikái, Heinrich Harrer: Hét év Tibetben.
Dr. Botos Máté a magyar szerzőktől legkiemelkedőbb alkotásnak Móra Ferenc: Az aranykoporsó művét tartja ebben a témában, és minden embernek elolvasásra ajánlja, mert többek leszünk tőle. Az Aranykoporsó a III. évszázad végén játszódik: a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus pogány hatalmát. A császár a törvények erejével akarja megszilárdítani uralmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolták az istenek, hogy a birodalom felvirágoztatója lesz, de ehhez feltételt is szabtak: húszesztendős koráig kiléte titok legyen mindenki előtt. A császár fia, mire letelik a húsz év, kereszténnyé válik.
Másik kiemelkedő magyar műnek Kodolányi János (1899-1969) „Én vagyok” című könyvét ajánlja az előadó. Kodolányi János a XX. századi magyar művelődés történetének klasszikus alakja, világirodalmi rangú prózaepikus. Miért árulta el Júdás Jézust, akit pedig annyira tisztelt és csodált? A regény erre a kérdésre adja meg a választ. Nemcsak a magyar irodalom, hanem a világirodalom egyik legjobb és legtöbbet mondó regénye, ott van a helye a Bűn és bűnhődés és a Mester és Margarita mellett.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar és az esztergomi Városi Könyvtár előadássorozata áprilisban folytatódik.
Április 26.-án: Bűnügy és történelem, avagy: Rejtélyek és regények című előadásra várjuk az olvasni és művelődni vágyó közönséget.
Hámosné Szőke Anna
Fotók: Steindl Nóra
