Tát Város Önkormányzata újabb tájékoztatást tett közzé az ausztriai azbesztbotrány kapcsán, miután a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kért információt a települést esetlegesen érintő kavicsszállítmányokról.
Mint ismert, országos visszhangot váltott ki, hogy több osztrák bányából Magyarországra szállított kőanyagok esetében felmerült az azbesztszennyezés gyanúja. A NAV korábban nyilvánosságra került adatai szerint az érintett bányákból származó szállítmányok több mint 250 magyarországi településen jelentek meg, köztük Táton is. A település vezetése ezért további adatokat kért a hivataltól annak tisztázása érdekében, hogy pontosan milyen szállítmány érkezett a városba, illetve mi lett annak későbbi sorsa.
A NAV szerint Tát szerepelt kirakodási címként
A NAV válaszában közölte, hogy az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) adatai alapján az azbesztszennyezéssel érintett ausztriai bányákból – Badersdorfból, Bernsteinből, Pilgersdorfból, Rechnitzből és Rumpersdorfból – származó, 2517-es vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében Tát kirakodási címként szerepelt a nyilvántartásban. A hivatal ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az árumozgások rögzítése önmagában nem bizonyítja azt, hogy az adott anyagot a településen fel is használták.
Nem tudni, hová került az anyag
A kemma.hu összefoglalója szerint a nyilvántartás alapján 2019 augusztusában mintegy 52 tonna, a 2517-es vámtarifaszám alá tartozó anyag érkezett Tátra. A szállítmány további sorsáról azonban jelenleg nincs nyilvános információ. A NAV tájékoztatása szerint az azbesztszennyezés kivizsgálására tárcaközi azbeszt-munkacsoportot, valamint egy osztrák–magyar bizottságot is létrehoztak. Ezek feladata annak feltárása lesz, hogy az érintett bányákból származó anyagok valóban szennyezettek voltak-e, illetve pontosan hová kerültek.
Adótitokra hivatkozva nem adtak további adatokat
Tát önkormányzata arra is választ kapott, hogy a szállítmány pontos címzettjéről, felhasználójáról vagy további részleteiről miért nem kapott információt. A NAV közölte, hogy ezek az adatok az adózás rendjéről szóló törvény alapján adótitoknak minősülnek, ezért nem hozhatók nyilvánosságra.
A város szerint nincs tudomásuk ilyen felhasználásról
Tát Város Önkormányzata közleményében hangsúlyozta, hogy továbbra sincs információjuk arról, hogy ilyen jellegű szállítmányt a településen felhasználtak volna. A tájékoztatás szerint a helyi vállalkozások, valamint a Magyar Közút a munkálatok során a környékbeli bányákból származó kőanyagokat használták fel.
Az önkormányzat közölte: várják a folyamatban lévő komplex vizsgálatok eredményét, amelyek remélhetőleg választ adnak arra, hogy az érintett szállítmányok pontosan hová kerültek, és fennállt-e bármilyen egészségügyi vagy környezetvédelmi kockázat.
Borítókép: illusztráció (ChatGPT – AI)
