Február 17-én, húshagyókedden ismét megelevenedtek a farsangi hagyományok Kesztölcön: a Kesztölci Szlovák Önkormányzat és a Kesztölci Pávakör szervezésében idén is megrendezték a bőgőtemetést a művelődési házban.
A helyi visszaemlékezések szerint a farsangi időszak végén egykor többnapos mulatság zajlott a faluban. A tánc már vasárnap este, a mise után elkezdődött, és húshagyókeddig tartott. Ilyenkor a lányok „gagacint” – kakastollból és színes textildarabokból készült díszt – adtak a kiválasztott legénynek, aki kedvese jelképeként a kalapjára tűzhette azt.
Húshagyókedden a maskarás fiatalok zeneszóval házról házra jártak, tojást, kolbászt, sonkát gyűjtöttek az esti közös vacsorához. A hagyomány szerint a farsang nem telhetett el lakodalom nélkül sem, ezért a jelmezes menetet gyakran álesküvő is kísérte, menyasszonnyal, vőlegénnyel és násznéppel.
A mulatság a kocsmában zárult, majd késő este következett a bőgőtemetés katolikus szertartás szerint. A nagybőgőt jelképesen „megszentelték” borral, és azt kívánták, hogy húsvétkor támadjon fel – ezzel jelezve a farsangi időszak végét és a nagyböjt kezdetét.
A hagyományok megőrzésének köszönhetően idén is megrendezték a szimbolikus szertartást: február 17-én jelképesen eltemették a Basát, azaz a nagybőgőt. Az estig tartó közösségi programon többek között Juhász Sándor polgármester és Erős Gábor országgyűlési képviselő is részt vett.
A rendezvény ismét bizonyította, hogy Kesztölcön élő hagyomány a farsang búcsúztatása, amely a szlovák kulturális örökség fontos része a településen.
Fotók, forrás: Kesztölc Község Önkormányzata
