A 2000-es évek elején a legtöbb európai ország megszüntette a sorkatonaságot, és áttért a hivatásos hadseregre. Az ukrajnai háború miatt azonban ez a folyamat megfordult: a biztonságpolitika újra előtérbe került. Jelenleg több országban is fontolgatják vagy újra bevezetik a kötelező katonai szolgálatot a tartalékos állomány növelése érdekében. Az európai védelem rendszere tehát alapos átalakuláson megy keresztül.
A Bundeswehr és Franciaország
Németország 2011-ben törölte el a kötelező katonai szolgálatot, de a NATO elvárásai miatt most változtatnak a rendszeren. A cél az, hogy 2035-re a háborús létszám elérje a 460 ezer főt. Boris Pistorius védelmi miniszter tervei szerint a hivatásos haderőt 203 ezerre, a tartalékosok számát pedig 260 ezerre kívánják növelni. Ennek érdekében január 1-jétől a német férfiaknak kötelező a regisztráció a katonai nyilvántartásba, míg a nők számára ez lehetőség. Bár a parlament még nem döntött a tényleges behívásokról, Németország láthatóan felkészül a mozgósításra.
Franciaországban 1996-ban szűnt meg a sorkatonaság, helyette jelenleg az önkéntes alapú Általános Nemzeti Szolgálat (SNU) program érhető el a fiatalok számára. Ezzel szemben Nagy-Britannia 1960 óta kizárólag profi hadsereget tart fenn; bár az újoncok száma alacsony, a politikai ellenállás miatt egyelőre nem tervezik a sorozás visszavezetését.
Másik példák
Lengyelország 2008-ban függesztette fel a kötelező szolgálatot, de az ukrajnai háború óta példátlan fejlesztési programot indított. Erősítik a területvédelmet, az iskolákban pedig katonai osztályokat hoznak létre. 2026-ban várhatóan már 400 ezer lengyel vesz részt különböző védelmi képzéseken.
Svédország különleges utat jár: a 2010-ben eltörölt sorozást 2017-ben visszaállították. Minden 18 évesnek kötelező a regisztráció, de a honvédség – nemtől függetlenül – csupán az adott korosztály legalkalmasabb ki tényleges szolgálatra.
Finnország és Norvégia megőrizte hagyományait: Finnországban minden férfi szolgál, Norvégiában pedig 2016 óta a nőkre is vonatkozik a sorozás. Utóbbi országban a katonaságnak kiemelkedő a társadalmi rangja, így csak a legalkalmasabbakat hívják be.
Dánia 2026-tól a nőkre is kiterjeszti a kötelező szolgálatot, a szolgálati időt pedig 11 hónapra emeli.
Lettország 2023-ban hozta vissza a kötelező rendszert, míg Ausztriában és Görögországban megmaradt a korábbi rend: előbbi országban 6, utóbbiban 12 hónap a szolgálati idő.
Magyarország és a lehetséges változások
Magyarországon 2004-ben függesztették fel a sorkatonai szolgálatot. A hatályos jogszabályok értelmében jelenleg kizárólag önkéntes alapon lehet részt venni a honvédelemben. A téma azonban a közelmúltban ismét a közbeszéd részévé vált. Orbán Viktor 2026 februárjában kijelentette: amíg nemzeti kormánya van az országnak, senki sem kényszerítheti a magyar fiatalokat arra, hogy akaratuk ellenére katonai szolgálatot teljesítsenek.
Eközben a Tisza Párt is erősödik, és olyanszakértőkkel dolgozik együtt, mint Ruszin-SzendiRomulusz vagy a korábbi rendőr, Borics Mihály. A korábbivezérkari főnök emlékeztetett: a sorozás jogilag bármikorreaktiválható, mivel az intézmény jelenleg csupánszünetel. A párthoz köthető Halmai Ferenc Tibor pedigkorábban sajnálatát fejezte ki a kötelező sorkatonaságmegszűnése miatt.
Az európai trendeket és a feszült biztonságpolitikai helyzetet figyelembe véve nem kizárt, hogy Magyarországnak is szembe kell néznie a szomszédos országok (például Horvátország) példájával. Bár a sorkatonaság visszaállítása társadalmi szinten népszerűtlen lenne, stratégiai szempontból segíthetné a tartalékos állomány feltöltését és a védelmi célok hatékonyabb teljesítését.
Borítókép: illusztráció (freepik.com – nikitabuida)
