1925. szeptember 12-én egy igazán rendkívüli és jeles társadalmi esemény zajlott Dorogon, amelynek híre bejárta az egész országot. Településünk elöljárójának, dr. Schmidt Sándor három leányát – Sárát, Irént és Terézt – egyszerre vezették oltárhoz neves vőlegényei. Az egyházi szertartás az esztergomi Bazilikában zajlott, ahol dr. Csernoch János esztergomi érsek eskette az ifjú párokat, a pompás lakodalomra és mennyegzőre pedig Dorogon, a Kaszinó dísztermében került sor.
Nem mindennapi esemény színhelye volt Dorog kereken egy évszázada ilyenkor. Igazán ritkaságszámba menőnek számít, ha egy családon belül három gyermek egyidőben tartja esküvőjét, kiváltkép, ha ráadásul egy jeles és köztiszteletben álló família az érintett. Településünk megbecsült, kiemelkedő személyiségének, dr. Schmidt Sándor bányafőtanácsos három leánya egy azon időben ment férjhez. A kérők maguk is jeles személyek voltak. Schmidt Sárát dr. gróf Sternberg Rudelsdorf József, Schmidt Irént báró Rohr Rezső, míg Schmidt Terézt dr. Tillesch Zoltán vette feleségül. A kiemelkedő társadalmi eseményt minden részletre kiterjedően, annak módja és rangja szerint szervezték. Noha a csodaszép és jelentős méretekkel rendelkező dorogi belvárosi barokk templom igazán méltó és nívós helyszínnek számított, mégsem tudott volna akkora nagyságú násznépet befogadni, mint amekkora tömeget vártak a vendéglátók. Ezért is határoztak úgy, hogy a szomszédos esztergomi Bazilikában történjék az egyházi szertartás, amelyet személyesen a honi katolikus egyházfő, dr. Csernoch János hercegprímás celebrált. Az érsek egyben azzal a történelmi eseménnyel is büszkélkedhetett, hogy kilenc évvel korábban IV. Károlyt koronázta, amely egyben az utolsó királykoronázás volt hazánkban.
Az Esztergom és Vidéke újság 1925. szeptember 17-i számának címlapjáról
Rengeteg vendég sereglett össze Dorogon az esküvő napján, közöttük számos kiemelkedő rangú tiszt- és képviselő. Az ünneplők között többek között személyesen tette tiszteletét dr. Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnökigazgatója, akinek apósa Weisz Manfréd volt, édesapja, id. Chorin Ferenc pedig maga is vezető tisztséget töltött be a dorogi bánya élén és megannyi titulus és beosztás mellett többek között a Gyáriparosok Országos Szövetségének megalapítója és elnöke, valamint a magyar főrendiház tagja, országgyűlési képviselő és a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa volt. Kiváló kapcsolatot ápolt Doroggal, a dorogiakkal és Schmidt Sándorhoz is külön, erős barátság fűzte. Minden bizonnyal maga is a jeles vendégek között lett volna, azonban éppen 1925 januárjában elhunyt. Az esküvőn ugyancsak jelen volt Walter Gyula cimzetes püspök, nagyprépost, dr. Klinda Teofil, dr. Lepold Antal, dr. Drahos János, Túri Béla prelátus kanonok. A díszmenet Dorog központjából indult egy jelentős autómobil karavánnal a Bazilikához. A főutakat mindkét településen ezrek szegélyezték, akik lelkes integetéssel és éljenzéssel köszöntötték a nászmenetet.
Bánáti Bruchner Antal esküvőre komponált darabjának kezdő részlete (forrás: Dorogi Gáthy Zoltán Városi Könyvtár)
Még az esztergomi főszékesegyház sem igen látott ilyen ritka és fényes esküvőt a története során. Mint kiderült, bölcs előrelátásnak bizonyult a Bazilikában tartani a szertartást, ugyanis belső terei zsúfolásig megteltek a vendégekkel és még így is sokan kintrekedtek. Az oltár elé felsorakoztak a menyasszonyok, a vőlegények és azok tanúik. Nevezetesen, Schmidt Imre bankigazgató, Schmidt Jenő és Schmidt Lajos bányaigazgatók, a vőlegények részéről Lábán Antal egyetemi tanár, Magasházy László szárnysegédalezredes és Grieger Miklós nemzetgyűlési képviselő. Az esemény fényét emelte, hogy Bánáti Buchner Antal kiemelkedő zeneművész, karnagy és zenezerző egy kifejezetten erre az alkalomra komponált művével, az Esküvői dallal lepte meg az ünneplő sereget. Alkotása a magyar zeneművészet történetének jeles művei közé emelkedett. A szövegét Veszely Géza belvárosi segédlelkész írta. A darab méltósággal csendült fel a bazilika orgonáján, amelyet maga, a szerző szólaltatott meg.
Részlet a Fényes hármas esküvő című cikkből (forrás: Esztergom és Vidéke újság)
A templomi ceremóniát követően a nászmenet visszatért Dorogra, egyenesen a lakodalom színhelyére, a központban lévő Bányakaszinóba, amelynek dísztermében több, mint száz főre volt terítve. Itt került sor a megannyi üdvözlő távirat és jó kívánság nyilvános felolvasására is. Sokak mellett, maga Horthy Miklós kormányzó is küldött dísztáviratot. Az esküvői mulatság pedig hajnalba nyúlóan tartott, felhőtlen jókedvben és számos néphagyománnyal fűszerezve. Ez a jeles és kiemelkedő esemény is gazdagítja Dorog helytörténeti értékét és egyben az azóta is megbecsült Buchner darab, amely a zenetörténet tárházát tekintve ugyancsak évfordulóját jegyzi a mai napon.
Borítókép: Bánáti Buchner Antal: Az Esküvő dal kottájának fejléce (forrás: Gáthy Zoltán Városi Könyvtár, Dorog archívuma)
Felhasznált irodalom
- Kovács Lajos – Solymár Judit: Dorogi Lexikon, 2008.
- Esztergom és Vidéke újság: 1925. szeptember 17. szám
Szabó Gyula
