Kezdődik a nyári időszámítás: március 30-án, vasárnap hajnali 2 órakor kell egy órával előrébb, 3 órára állítani az órákat.
Habár az Európai Parlament 2019-ben megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás eltörlését az Európai Unióban, érdemi előrelépés azóta sem történt. A tagállamok között ugyanis nem született megállapodás a kérdésben, olyannyira, hogy a napokban az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát – szúrta ki a Világgazdaság.
Mivel még arról sem született megállapodás, hogy mi legyen az óraátállítás megszüntetésének a menetrendje, a bizottság honlapján olvasható közlemény szerint ezért egyelőre marad a jelenlegi rendszer, így előreláthatóan nem lehet megszüntetni az óraátállítást.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács még nem tudott megállapodni a javaslatról, annak ellenére sem, hogy a tagállamok minősített többsége is elegendő az álláspont kialakításához, míg a végső szövegről a testület az Európai Parlamenttel (EP) közösen dönt. Az EP 2019-ben már döntött az óraátállítás megszüntetéséről, de ezzel a tanácsnak is egyet kellene értenie.
Az óraátállítás gyakorlata megelőzi az Európai Unió létrejöttét, először az első világháború alatt vezették be, hogy energiát spóroljanak, majd az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza számos országba. Az unió a nyári időszámításról az 1980-as években közölt irányelvet, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat a közös piac zökkenőmentes működése érdekében. Korábban Gulyás Gergely arról beszélt, hogy Magyarország a nyári időszámítás megtartását támogatná.
Az unió egyébként három időzónán keresztül húzódik, Írország és Portugália a nyugat-európai időzónát használja, a közösség zöme, köztük Magyarország és másik 16 tagállam a közép-európai, míg Bulgária, Ciprus, a balti országok és Románia a kelet-európai időzónában van.
Forrás: Világgazdaság
