A régi kesztölci hagyományokat felelevenítve zajongva, jelmezbe öltözve haladtak végig február 22-én, szombaton az utcákon a farsangi felvonulás résztvevői és bizony ahová a maskarások betértek, onnan bizony egy-egy tojást is magukkal vittek. A vigadalom később a művelődési házban folytatódott, melynek udvarán elégették a morénát.
Már egyre inkább közeledik húshagyókedd napja, mely idén március 4-re esik. Ez a jeles nap egyben a farsangi időszak végét is jelenti, melyhez településenként eltérő hagyományok kötődnek, Kesztölcön ezen a napon tartják a bőgőtemetést.
A régi írásos feljegyzések szerint húshagyókedden a fiatalok maskarába öltözve, trombitaszó, dobszó és harmonikaszó kíséretében házról házra jártak, hogy begyűjtsék az esti vacsorának valót (tojást, kolbászt, sonkát,) amiből aztán a kocsmárosné elkészítette a vacsorát. Ha a háziak nem voltak otthon, vagy ne adj Isten nem voltak szívélyesek, akkor bizony megesett, hogy a tyúkólból csenték el a tojást, füstölőből a kolbászt, szalonnát.
Kesztölci mondás szerint: Szégyenben maradna a farsang, ha nem lenne ebben az időszakban esküvő, ezért a maskarásokat lagzis menet is kísérte. Természetesen álesküvő volt ez, jelmezbe öltözött menyasszonnyal, vőlegénnyel és násznéppel. Húshagyókedden tűzték a kalapjuk mellé a legények annak a lánynak a „gagacinját”, akinek a közeledését, szerelmét viszonozták. Egy legény több lánytól is kaphatott „gagcint”, de csak egy lányét tűzhette a kalapjára. A kocsmában 23 óráig tartott a mulatozás, s ezután kezdődött katolikus szertartás szerint a bőgőtemetés. A szertartás végén a nagybőgőt megszentelték borral, s arra kérték, hogy húsvétkor támadjon fel halottaiból. Éjfélkor minden elcsendesült, megkezdődött a negyven napos böjt.
A húshagyókeddi szokásoknak megfelelően február 22-én farsangi felvonulást rendeztek Kesztölcön. Az ötletes jelmezeket viselő résztvevők dobszó és kereplők hangjának kíséretében, a kesztölci önkéntes tűzoltók, illetve polgárőrök biztosításával indultak útnak a művelődési háztól.
A felvonulás érintette a Kosári utat, az Esztergomi utat, a Major utcát és a Rákóczi utcát is. A menet végül a Csévi út-Petőfi utca-Kosári út útvonalon haladva tért vissza a művelődési házba. Az élen haladó boszorka vezetésével a felvonulók be-betértek egy-egy portára, tojásokat csentek el a tyúkólakból, de kolbászt is magukkal vittek. A házigazdák vendégül is látták a felvonulókat.
A művelődési ház udvarán Kochnyák Sándorné, a Kesztölci Szlovák Önkormányzat elnöke mesélte el a jelenlévőknek a népviseletbe öltöztetett moréna elégetésének hagyományát, majd a telet jelképező kiszebábút ráhelyezték a máglyára. Mialatt a moréna a lángok martalékává vált, a Pávakör tagjai kesztölci szlovák dalokat énekelve járták körbe a tüzet.
Ezután a művelődési házban folyatódott a vigadalom, ahol fánksütőversenyt rendeztek, kézműves foglalkozásokat tartottak, továbbá mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek között díjazták a három legötletesebb jelmezt. A szervező Kesztölci Szlovák Önkormányzat, a Művelődési Ház – IKSZT Könyvtár és Kesztölc Község Önkormányzata jóvoltából forró teát, forralt bort és zsíros kenyeret is fogyaszthattak a résztvevők.
Mára a húshagyókeddi farsangi szokás egy részét sikerült megőrizni, és ebben nagy szerepe van a Pávakörnek, akik több évtizede rendületlenül készülnek arra a napra, hogy bemutassák az utókornak, ne merüljön feledésbe, ez a környéken egyedülálló népszokás. Ez idén sem lesz másképp, március 4-én a Kesztölci Szlovák Önkormányzat és a Kesztölci Pávakör szeretettel vár mindenkit a bőgőtemetésre, melyet a művelődési házban tartanak majd.
Borítókép, forrás: kesztolc.hu / Walczer Patrik
