Berszán Lajos kanonok és Reisz Pál ferences szerzetes kapták az idei Gelsey Vilmos-díjakat, az elismeréseket szerdán adták át Szegeden, a Dóm Látogatóközpontban.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a díj névadója halálának negyedik évfordulóján rendezett ünnepségen úgy fogalmazott, azért hívták életre az elismerést, hogy az méltó módon őrizze Gelsey Vilmos emlékét, aki a rendszerváltás után szó szerint küzdött a katolikus köznevelésért, és erkölcsileg és anyagilag is támogatta a katolikus köznevelést és felsőoktatást.
A díjjal az egyházmegye az ország egyik legnagyobb katolikus köznevelési hálózatának fenntartójaként kívánja elismerését kifejezni azoknak, akik pedagógusként vagy bármilyen más módon országos jelentőségű, példaértékű szolgálatot végeznek – mondta a püspök.
A Gelsey Vilmos-díj a szoborral kitüntetésben olyan személy részesülhet, akik hosszú idő óta példát jelentő módon szolgálja a keresztény értékekre épülő magyar társadalom fejlődését, a gazdaság, a kultúra erősítésével is a keresztény nevelés ügyét.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára méltató beszédében, úgy fogalmazott a mindenki által csak „pap bácsinak” nevezett Berszán Lajos 30 éve hozott létre iskolát a Gyimes völgyében, akkor, amikor ez lehetetlennek tűnt.
Berszán Lajos 1943-ban született Sepsiszentgyörgyön. Általános iskoláit Zágonban végezte, jellemére nagy hatással volt Erdély nagy püspöke, Márton Áron. Érettségi után teológiára iratkozott be, 1966-ban szentelték pappá. Csíkszentgyörgyre nevezték ki káplánná, majd Erdélyben több helyütt is plébánosként szolgált. 1981-ben érkezett Gyimesfelsőlokra, itt kapta meg életművéhez a meghívást, építsen iskolát a gyimesi csángó gyerekeknek – közölte az államtitkár. Az iskola alapkövét 1993-ban helyezték el, a következő év szeptemberében elkezdődött az első tanév, az első ballagást 1998 pünkösdjén tartották. Az intézmény azóta is fokozatosan bővül, először az ötödik osztályosok jelentek meg, majd óvodákat csatoltak az iskolához, később a szakoktatás is helyet kapott benne. Ma már a legkisebbektől egészen az érettségiig, szakvizsgáig nevel az intézmény több száz gyermeket – tudatta a politikus. Soltész Miklós hangsúlyozta, az ezeréves határ közelében, Budapesttől mintegy 800 kilométerre lévő iskola az itt élő magyarok közösségteremtője. Ennek a sziklára épített háznak Berszán Lajos alapítója, lelke, motorja és egészen 2007-ig igazgatója is volt, feladatát azóta is nagy aktivitással, hittel végzi. A magyar kultúra bölcsőjét helyezte el ott, ahol már sokan lemondtak a magyarságról – mondta a politikus.
A Gelsey Vilmos-díj a plakettel kitüntetést olyan személynek ítélik oda, akik elkötelezett keresztényként a magyar nemzeti kultúra, az oktatás rendszereiben, azok irányításában ért el kimagasló eredményt.
Az idei díjat Reisz Pál évtizedekig a katolikus köznevelésben szolgáló ferences szerzetes kapta. Reisz Pál 1956-ban az esztergomi ferences gimnáziumban kezdte tanulmányait. Érettségi után belépett a rendbe, felszentelt papként szerzett matematika fizika szakos tanári diplomát. 1971-től 26 éven át Esztergomban tanított, 13 évig igazgatóként irányította az intézményt. Egykori tanítványai szerint tanított az órákon és életpályájával is, kiállt az iskoláért és diákjaiért. Mindig figyelmesen, felebaráti tisztelettel fordult az emberekhez, vezetőként is tudott háttérember lenni, ha arra volt szükség. Az esztergomi évek után a kárpátaljai ferences misszióban szolgált, majd Szombathelyen alapított kollégiumot, ezt követően a sümegi ferences rendház előjárója volt.
Forrás: MTI
Borítókép: MTI / Kacsúr Tamás
