Magyarországon minden évben október utolsó vasárnapján kezdődik a téli időszámítás. Ez idén október 27-re esik, amikor hajnali 3-kor 2 órára kell visszatekerni az analóg órákat, a digitális órák automatikusan átállnak.
Magyarországon először 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Ezzel ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak az emberek.
Az óraátállítás pozitív hozadékainak lényegében mára már a léte is vitatott, negatív következményeiről ugyanakkor rengeteg bizonyíték létezik a szakirodalomban. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy az átállítások utáni időszakban látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma. Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten, a szívrohamok száma 29 százalékkal, az agyvérzéseké 8-cal. Az ok pedig nagyon egyszerű: felborul a biológiai óránk. Sőt, felborul testünk hormontermelése is, ami növelheti általános stresszszintünket, vérnyomásunkat, sőt akár vércukorszintünket is.
Az Európai Unió 2019-ben döntött a téli és a nyári időszámítás kivezetéséről – a tagállamoknak két éven belül kellett volna egyezségre jutniuk, hogy az EU melyik időt tegye véglegessé. Kompromisszum azonban azóta sem született, így egyelőre marad a mutogatók tologatása évente kétszer: egyet előre, majd egyet hátra.
Felhasznált források: 24.hu / velvet.hu / origo.hu
