Fogházbüntetésre ítélték azt a férfit, aki Lábatlanon a záróvonalat átlépve előzés közben ütközött a vétlen gépkocsinak, majd megállás nélkül továbbhajtott.
A megállapított tényállás szerint az érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkező férfi 2022. július 30. napján, 4 óra 50 perc körüli időben Lábatlan lakott területén Süttő irányából Nyergesújfalu felé vezette a személygépkocsiját. A férfi a 10. számú főúton utolérte az előtte azonos irányba haladó autót. A vádlott a záróvonalat átlépve a személygépkocsi előzésébe kezdett, azonban nem tartott megfelelő oldaltávolságot, ezért a jármű jobb első részével nekiütközött az előtte haladó gépjármű hátsó részének. Az ütközés hatására a vétlen gépkocsi a tengelye körül megpördült és elejével az úttestre merőlegesen állt meg. A vádlott személygépkocsija az ütközés hatására lelassult, azonban a vádlott a helyszínről megállás nélkül elhajtott anélkül, hogy meggyőződött volna arról, a balesetben valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. A baleset során személyi sérülés nem történt, azonban ennek valós esélye fennállt.
A Tatabányai Törvényszék, mint másodfokú bíróság tanácsülésen helybenhagyta az Esztergomi Járásbíróság 2023. május 31. napján, cserbenhagyás vétsége ügyében hozott ítéletét, így az jogerőssé vált. A bíróság a vádlottat 8 hónap fogházbüntetésre, mellékbüntetésként 1 év közügyektől eltiltásra, valamint 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlott és a védő a büntetés enyhítése, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.
Egyetértett a törvényszék az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a többszörösen büntetett előéletű vádlottal szemben a terhére rótt bűncselekmény miatt a büntetés céljának eléréséhez kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazása szükséges. A vádlott személyi körülményeiből, különösen a szintén közlekedési bűncselekmény miatti elítéléséből nem lehet arra következtetni, hogy a büntetés céljai a szabadságvesztés végrehajtása nélkül elérhetőek lennének. A kiszabott szabadságvesztés időtartama igazodik a bűncselekmény tárgyi súlyához, a vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, az enyhítő és súlyosító körülményekhez. Az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés szükséges ahhoz, hogy a vádlottat visszatartsa hasonló jellegű bűncselekmények elkövetésétől és mások számára is kellő visszatartó erővel bír, ezért a másodfokú bíróság a vádlott és a védő enyhítésre irányuló fellebbezését alaptalannak találta.
Fotók, forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség / Tatabányai Törvényszék
