Kéthetes szünet után folytatódik az NB II-es bajnokság, ahol a dorogiak a listavezetőt látják vendégül. A mérkőzésre április 2-án, Virágvasárnap a Buzánszky Jenő stadionban 16 órakor kerül sor.
A válogatott EB-selejtezője miatt nem volt forduló az elmúlt héten. A mieink legutóbb győzelemmel zártak a sereghajtók rangadóján Kozármislenyben, ahol ezúttal a vendégek voltak szerencsésebbek és 1 : 0 arányban nyerték a létfontosságú összecsapást. Ezzel a Dorog mindhárom osztályozós helyen álló csapatot 3 pontra közelítette meg, amely tartja a reményeket az esetleges bennmaradáshoz. Azonban éppen a mezőny legerősebb, legjobb mutatókkal bíró listavezető Diósgyőr a következő ellenfél, amely az elmúlt fordulóban 5–1-re ütötte ki a Szentlőrinc csapatát hazai pályán. A két gárda ősszel igen szoros küzdelmet hozó meccsen találkozott, amely drámai végjátékkal a hazaiak 2–1-es győzelmével zárult. A DVTK a mindvégig kiválóan védő Molnár Zsombor a hosszabbítás utolsó pillanatában elkövetett hihetetlen hibáját kihasználva tudta otthon tartani mindhárom pontot. Kapusunk egy hazaadást elvétett és a tőle elpattanó labdát a diósgyőri csatár könnyedén helyezte az üres kapuba.
Ez lesz a két csapat 32. egymás elleni tétmérkőzése
Az eddigi 31 találkozó során 9 dorogi győzelem, 8 döntetlen, 14 vereség; 33 : 42-es gólaránnyal született.
Hazai mérleg: 16 meccsből 8 győzelem, 4 döntetlen, 4 vereség; 24 : 17-es gólarány.
Az éllovassal szemben amúgy sem táplálhatunk nagy reményeket, azonban gyakorlatilag minden a dorogiak ellen szól. A vasgyáriak legutóbbi három meccsüket nyerték a mieink ellen. igaz, az utolsó két mérkőzésen a hosszabbítás utolsó pillanatában, mindkétszer potyagóllal vesztett a piros-fekete legénység. Kis túlzással elmondható, hogy jelenleg majdnem kétosztálynyi a különbség a két fél között. Míg a diósgyőriek fél lábbal már az NB I-ben érezhetik magukat, úgy a dorogiak pedig fél lábbal már az NB III-ban. Tavaly éppen a végjátékban bukták el a feljutást, s biztosra vehető, hogy idén ezt minden körülmények között el akarják kerülni. Ezúttal leginkább a vetélytársak mérkőzéseinek szerencsés kimenetelében bízhatnak dorogi szemszögből, hogy legalább ne növekedjen a hátrányuk velük szemben. Azonban minden körülmény ellenére, a mi helyzetünkben valamennyi csapat elleni meccsünket potenciálisan pontszerző lehetőségként kellene kezelni és nem megriadni a listavezetőtől sem. Sok pontot sikerült elszórni a kiesőjelölt csapatokkal szemben, így bravúrokkal kellene mindezt ellensúlyozni.
Szabó Gyula
