A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit – közölte a nemzeti park kommunikációs referense pénteken.
A vizes élőhely fejlesztése a KEHOP-4.1.0 – Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése tárgyú felhívás keretében 479,89 millió forint vissza nem térítendő támogatásból valósulhatott meg. A fejlesztés eredményeként 195 hektár védett terület ökológiai állapota javult a Táti-szigeten.
A Dunakanyar egyik igen értékes természeti kincse az Esztergomtól délnyugatra található Táti-szigetcsoport. A folyamszabályozások következtében jelentősen csökkent az elmúlt két évszázad során a Duna szigeteinek száma. A még megmaradt szárazulatok vegetációja a jelentős emberi használat ellenére a vízhez kötött jellegüknél fogva viszonylag gyors regenerálódásra képes, hiszen alakulásukat a természetes folyamatok irányítják. Ez a tény természetvédelmi szempontból különösen is értékessé teszi a még megmaradt dunai szigeteket. A Táti-szigetcsoport az egyike a dinamikusan változó élőhelyeknek. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább megfigyelhető a Duna szeszélyes vízjárása, az árvizek rapszodikus megjelenése és gyors lefutása, aszályos időszakokban ugyanakkor a rendkívül alacsony vízállás jelentősen megnehezíti az itt élő fajok utódainak fejlődését és életben maradását.
Az Táti-szigetek élőhely-fejlesztési és helyreállítási terveit már 2011-ben kidolgozták, azonban a kivitelezésre pályázati lehetőség csak 2015-ben nyílt a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében. Ebben kiemelt hangsúlyt kapott a vizes élőhelyek helyreállítása. A kivitelezési munkálatok keretében az alábbi főbb beavatkozásokat végezték el:
- A Körtvélyes- és Nyáras-szigetek közötti vízbeeresztő műtárgy felújítása és kiszélesítése annak érdekében, hogy a körtvélyesi mellékág jobb vízutánpótlást kapjon. Ezzel elkerülhető a mellékág teljes feltöltődése, megszűnése.
- A Körtvélyes-sziget középső részén egy mesterséges tavat kotortunk ki, amelynek kialakítása során elsődleges szempont volt a tájba illeszthetősége: minél természetesebbnek ható partvonal, változó mélység.
- A Körtvélyes-sziget Esztergom felőli végében mocsárrét kialakítása.
- A növényvilág helyreállítása, mintegy 30 hektáron: az inváziós fajok visszaszorítása és honos facsemeték ültetése
A pályázatnak köszönhetően a Duna egy olyan szigetcsoportja újult meg, amely háborítatlan élőhelyeket biztosít a térség különleges és ritka fajainak is. Bízunk benne, hogy munkánkkal a Duna egyik ékkövének fényét adhatjuk vissza és a helyi lakossággal együttműködve lehetőségünk lesz mindezt hosszú távon is fenntartani.
Fotók, forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
