Éppen kerek évszázada, 1921 októberében avatták a dorogi stadiont. Pontosan száz év elteltével egy újabb avatása lévén, immár kettős ünnepi évfordulóként vonul be a hely- és sporttörténetbe. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy jelenleg Dorog büszkélkedik az ország legrégebbi sportlétesítményével. Szabó Gyula cikke.
A stadionban végzett nagyszabású felújítási munkálatok utáni átadásra az elmúlt vasárnap került sor, szinte napra pontosan száz évre, a létesítmény hivatalos megnyitóját követően. Sajnos a valóságban korántsem sikeredett olyan fényesre és ünnepélyesre, amely a rangjának és magához az eseményhez méltó lehetne. Azonban nem ezzel kívánok foglalkozni, hiszen maga a város is igen szerény keretek között tudta le a maga részéről a piár teendőket. Éppen ezért a tervezett, komplett cikk helyett ezúttal csupán a száz évvel korábbi történtekkel kapcsolatban röviden fogok megemlékezni erről a mérföldkőnek számító pillanatról.
A dorogi sporttelep első kapavágásai már 1914-ben megkezdődtek és még ugyanabban az évben saját futballpályája volt a dorogi csapatnak. A fejlesztéseket és bővítéseket az I. világháború akadályozta, ám a világégést követően, már 1918-ban folytatásra került az építkezés. Tekintve, hogy minden önerőből történt, így 1921-re készült el az impozáns sportlétesítmény, amelynek messze földről is csodájára jártak. A korabeli sajtótudósítások nem fukarkodtak a dicsérő és elismerő szavakkal, azonban ennél is fontosabb, hogy az elkészült valóban csoda szép sportközpont ténylegesen betöltötte a rendeltetését. Egymást érték a versenyek, viadalok, amelyek közül számos országos szintű és nemzetközi is volt. A nézőteret rendre zsúfolásig megtöltötte a lelkes közönség. Már számos nagyszabású rendezvény is lezajlott a sporttelepen, amikor 1921 októberében hivatalosan is megnyitották. A nyitóünnepségnek igen komoly országos visszhangja volt. Az avató keretén belül egy nívós atlétikai viadalt rendeztek, amelyen valamennyi hazai élsportoló részt vett és számos országos csúcs is született. Innentől fogva két évtizeden keresztül a Dorogon rendezett atlétikai viadal az ország legnevesebb sporteseményei között szerepelt, amelyen rang volt részt venni. A dorogi létesítmény egyben a magyar sport első meghatározó vidéki központjává is vált.
Az ünnepi díszben pompázó Déli kapu a hősidőkben. Feliratában ott van a mindenkori lényeg: Isten hozta, aki e kapun átlép
A korábbiakban már számos helytörténeti tanulmány alaposan feldolgozta a stadion történetét, így kiemelten ezúttal csak a hozzákötődő legfontosabb személyek nevét említeném, úgy mint dr. Schmidt Sándor, Bauer János, Kompolthy Ödön, Gáthy Zoltán és Komoróczy Miklós. A létesítmény 2 millió koronába került. Szintén a stadion egyediségét erősíti, hogy létrejöttén kívül is, minden egyes felújítás egészen 2002-ig teljesen önerőből, helyi forrásokból történt. Az ezredforduló után az öltözőrendszer felújítása volt az első alkalom, amikor központi, állami forrás fedezte a költségeket, s az idén történt játéktér felújítása a világítás kiépítésével lett a második ilyen eset.
Szabó Gyula
