Így látja egy hidrogeológus a térségünket

Így látja egy hidrogeológus a térségünket

Hírek Comments Off 151

Kornreich Gábor okleveles hidrogeológus mérnök Komárom Esztergom megyében többfelé dolgozott már vizekkel kapcsolatos projektekben. Virágostóth Krisztián többek között a megyében, illetve a dorogi Buzánszky Jenő Stadionban elvégzett munkákról és további dorogi beruházásokban betöltött szerepéről beszélgetett a szakemberrel.

– Hidrogeológus mérnökként milyennek látod Dorog természetföldrajzi és klimatológiai helyzetét?

– Dorog elhelyezkedése természetföldrajzi szempontból kedvezőnek mondható: délnyugaton a Gerecse révén magasabban fekvő területek, míg északkeleten teljesen sík területek találhatók. A város iparát nagyban befolyásolta a térség természetföldrajzi adottságai, mivel lehetőség volt a szén-, homok- és mészkőbányászatra is. A környék egyetlen állandó vízfolyása a Kenyérmezői-patak, amelynek a partja mára már teljes hosszában beépült lakóépületekkel. Említést kell tenni a térség legnagyobb és az ország egyik legtisztább taváról, a Palatinus-tóról, ami a homokbányászat hatására jött létre és a mai napig – főleg a nyári időszakban – csalogatja a turistákat. Dorog mérsékelten meleg klímával rendelkezik és mentes a nagyon szélsőséges időjárási viszonyoktól.

– Természetföldrajzi adottságait tekintve milyen megújuló energiaforrásra kellene építenie a városnak?

– Véleményem szerint lehetőség kínálkozik arra, hogy a bányászat befejeztével a megfelelő fekvésű, felhagyott bányák meddőhányóira napelemparkokat telepítsenek, így nem csak elektromos áramot termelnének, hanem esztétikailag is hozzáadnának a város képéhez.

– Nemrégiben interjút adtál a Dorog-Esztergom Térségének Időjárása nevű oldalnak és említetted, hogy mesterdiplomádat családi házas geotermikus hőhasznosítás lehetőségeiről írtad. Kérlek mutasd be röviden, hogy miről is van szó!

– Diplomamunkámban bemutattam a tatai térség geotermikus adottságait, majd megterveztem egy konkrét tatai családi ház földhőszivattyús fűtési- és használati meleg víz rendszerét. A tervezés magában foglalta a tervezett kutak fúrását és ennek jogi hátterét, a családi ház hőigény számítását, ami determinálta a megfelelő hőszivattyú kiválasztását, illetve egy teljes költségvetés számítást is. Tata és környéke geotermikus adottságait tanulmányozva megtudtam, hogy a 60-70 mW/m2 –es hőáram értékek, illetve a 2000 méter mélyben számított 60 Celsius-fokos izotermák a földi átlaghoz viszonyítva teljesen átlagosnak mondhatók. Ezen adatok alapján a térségben nagy mélységű hévízkút fúrása nem célszerű és nem kifizetődő. A terület földtanából kiderült, hogy a családi ház karsztos területen fekszik, ami ráadásul egy hidrogeológiai „B” védőterület része.

– Mi derült még ki?

– A közelben található karsztvíz figyelő kutak adatsorai alapján meghatároztam a karsztvízszintet, ami megközelítőleg a tereptől számított 14 méter mélységben helyezkedett el.  Mivel az épület hidrogeológiai „B” védőterületen fekszik, ezért a geotermikus kutak fúrását csak környezeti hatásvizsgálatnak, környezetvédelmi felülvizsgálatnak, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálatnak kell megelőznie. A kutakból vízkivétel nem történhet, a környéken elhelyezkedő karsztvíz kutak miatt, csak hőkinyerés. Így csak zárt, hőszivattyús rendszer megvalósítása volt lehetséges. Kiválasztottam a terület adottságainak és a jogi szabályozásnak megfelelő, vertikális földhőszondás rendszert. Meghatároztam a szükséges szondák hosszát, valamint a tervezendő kutak számát, mélységét és szűrőzésük helyeit. A hőszükséglet kielégítése végett három darab, egyenként 90 méter mély kútba összesen 456 méter szondát terveztem beépíteni.

– Miről esik még szó a diplomamunkában?

– A dolgozatom záró részében kiszámoltam a teljes beruházási költséget.  Konklúzióként megállapítható, hogy támogatás nélkül a kivitelezési költségek a földgázról hőszivattyús rendszerre váltás esetében olyan magasra rúgtak volna, hogy 32 éves megtérülési idő jött ki. Ez rendkívül magasnak mondható és a berendezések amortizációját is figyelembe véve a telepítése nem volt gazdaságos.

– A fenntarthatóságra törekvés egyre fontosabb a világban, egyre több pénzügyi támogatást kapnak azok a projektek, amelyek ezt a cél szolgálják. Egyetértesz ezzel?

– Természetesen egyetértek és támogatom ezeket a törekvéseket. A lakosság számára is elérhetővé és megfizethetővé kell tenni a megújuló energiaforrások használatát. Sajnos támogatás nélkül még ezek a beruházások nagyon hosszú megtérülésűek, így az állampolgárok többségének nem annyira vonzóak az ilyen jellegű, száz százalékban saját finanszírozású fejlesztések. A közeljövőben remélem még több és sokrétűbb támogatási programot indítanak a fenntarthatóság jegyében.

– Térjünk kicsit rá a Dorog környéki munkáidra. Úgy tudjuk, hogy a Buzánszky Jenő Stadion rekonstrukciójának előkészítésében is részt vettél. Mi volt a szereped a projektben?

– Főállásban a tatabányai székhelyű Geoszféra Kft-nél, beosztott mérnökként dolgozom. A cég rendkívül sok hazai nagy projektben vett, illetve vesz részt. A feladatunk sokrétű, hiszen különböző talajfeltáró vizsgálatokkal feltérképezzük a leendő építési területet, illetve ezek kiértékelésével talajmechanikai szakvéleményeket is készítünk. Mint tudjuk, a dorogi Buzánszky Jenő Stadion az idei évtől felújításon, korszerűsítésen megy keresztül. A társaságunkat bízták meg a stadion pályavilágításának és eredményjelző táblájának tervezéséhez szükséges geotechnikai vizsgálatával. A feladat ismeretében a pálya 4 sarkában, valamint az eredményjelző helyén 1–1 fúrást mélyítettünk, 3 pontban dinamikus szondázást és 4 pontban CPT statikus szondázást is végeztünk.  A vizsgálati mélység maximuma 8,0 méter volt. A feladatom az volt, hogy a feltárások és laboreredmények alapján a pálya reflektorainak, valamint az eredményjelző táblának alapozási módjait és síkjait meghatározzam. Az alapozási javaslatunk a pontalapozás, azon belül a tömbalap volt. Ennél a projektnél figyelembe kellett azt is venni, hogy a reflektorokat a magasban lévő világító panelek miatt és az eredményjelző táblát a nagy felülete miatt szélteher ellen is méretezni kellett.

– Az elmúlt években több nagy projekt is megvalósult a városban, közülük kiemelkedik a Reimann Bányászattörténeti Miniverzum kivitelezése, melyben szintén részt vettél. Milyen feladatokat végeztél el a helyszínen?

– Szintén a Geoszféra Kft.-t bízták meg a Reimann Bányászattörténeti Miniverzum előkészítő geotechnikai vizsgálatával. A projekt érdekessége az volt, hogy a telepítési helyéből adódóan az épület nyugati, Esztergomi út felőli része rézsűbe bevágva épült meg. A bevágás mértéke nyugat felé növekedett, a bevágás felöli ideiglenes munkatérhatárolást Ø600 mm-es fúrt vasbeton cölöpökből készülő hézagos cölöpfallal oldották meg. Ennek a cölöpfalnak ellen kellett állnia a 10 számú főúton zajló közlekedés okozta dinamikus terhelésének, ami több méteres rézsű megtámasztás mellett hatalmas geotechnikai feladat. Magának az épületnek egy merev vasbeton dobozszerkezete lett. A felsorolt kivitelezési munkálatok előzetes geotechnikai vizsgálatában vettem részt.

– Hidrogeológusként kutakkal is foglalkozol, melyek bejelentése és fennmaradási engedélye az utóbbi időben fontos kérdéssé vált. Mit érdemes tudni ennek a jogi hátteréről és kiket érinthet ez az ügy Dorogon?

– 2020-ban a Magyar Közlöny 285. számában megjelent vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) legfrissebb módosítása alapján: „(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.”

– Vagyis?

– Azaz, ha a létesítő és egyben üzemeltető 2018. december 21. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, akkor annak további üzemeltetése érdekében szankció alkalmazása nélkül juthat vízjogi fennmaradási engedélyhez. Másrészt, ha létesítő esetlegesen nem ismert, de az üzemeltető jelenleg a 2018. december 21-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt üzemelteti, akkor annak további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül kaphat vízjogi fennmaradási engedélyt. Tekintettel arra, hogy Vgtv. 29. § (7) bekezdése nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

– Mit érdemes még tudnunk a kutak létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban?

– A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik és a jegyző fennmaradási engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel. Fontos feltétel még, hogy épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és nem gazdasági célú vízigény.

– Vannak kivételek?

– Igen, a fenti eseteket kivéve minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített, illetve üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozóan.

– Mi a teendője azoknak a lakosoknak, akik el szeretnék indítani a fennmaradási eljárást?

– Először is fel kell keresni a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakembert, majd az ő segítségével a kútvizsgálat, valamint a megfelelő dokumentáció összeállítása után az elkészült beadványt továbbítani kell az illetékes önkormányzat vagy hatóság felé. A bejelentést végző személy esetében is külön kell választani a jegyzői, valamint vízügyi hatáskörrel rendelkező kutakat. Előbbi esetben érvényes vízkútfúró vagy a Magyar Mérnöki Kamara vízi tervezői jogosultsággal rendelkező személy végezheti a kút fennmaradási eljáráshoz szükséges kútvizsgálatot és a dokumentáció összeállítását. A vízügyi hatáskörrel rendelkező kutak esetében kizárólag a Magyar Mérnöki Kamara vízi tervezői jogosultsággal rendelkező személye készítheti el a fennmaradási engedélyhez szükséges tervcsomagot.

– Mit kell tenni akkor, ha valaki meg akarja szüntetni a korábban létesített kutat?

– Ebben az esetben is szét kell választani jegyzői, valamint vízügyi hatáskörrel rendelkező kutakra vonatkozó megszüntetési eljárást. Előbbi esetben az illetékes önkormányzathoz kell beadni egy kútmegszüntetési kérelmet, amit csak az arra jogosult szakember készíthet el. Utóbbi esetben viszont egy kúttömedékelési tervet/dokumentációt kell összeállítani a tervezőnek, majd a kivitelezés után egy záródokumentációt is csatolni kell.

– Dorog és Esztergom térségéből hányan kerestek meg ilyen kutas ügyekkel kapcsolatban?

– Esztergom és Dorog térségéből kiemelkedően sokan megkeresnek kutak engedélyeztetésével kapcsolatban, de az ország számos pontján, Soprontól egészen Nyíregyházáig végeztem már ilyen jellegű munkát. Számok tekintetében azt mondhatom, hogy a tavalyi évben 80-90 kút engedélyeztetését bonyolítottam le a környéken, emellett országosan további 25-30 kút vizsgálatát és terveit készítettem el.

– A korábbi interjúdban azt is olvashattuk, hogy szabadidőben szívesen fotózol. Milyen témáknak hódolsz? Vannak kedvenc helyszíneid?

– Kedvenc témáim között szerepelnek a mozgásos tevékenységgel járó dolgok megörökítése, mint például sportesemények, illetve esti koncertfotózások alkalmával szeretek a fényekkel és színekkel játszani.

– Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

– A fő prioritásom a szakmai fejlődésem mellett, hogy feleséggemmel szeretnénk családot alapítani. Célom a közeljövőben, hogy a vízgazdálkodási építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezető engedélyét is megszerezzem. Szeretnék továbbra is mindent megtenni a természetes tiszta ivóvíz megóvásáért és az illegális szennyező kutak felszámolásáért.

Kornreich Gábor 1991-ben született Esztergomban. Alap- és középfokú tanulmányait Dorogon, illetve Esztergomban végezte, érettségi vizsgát az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium tett 2011-ben. Felsőfokú tanulmányait a Debreceni Egyetem földtudományi alapszakán, geológia szakirányon kezdte, majd 2013-ban fél évet töltött el a németországi TU Bergakademie Freiberg felsőoktatási intézményben bányamérnök szakon. Szakdolgozatát a Dorogi-szénmedencében a szénbányászat hatására bekövetkezett karsztvízszint változás okainak és hatásainak vizsgálatából írta 2014-ben. Mesterszakos diplomáját a Miskolci Egyetemen hidrogeológus mérnök mesterszakán szerezte, diplomamunkáját a családi házas geotermikus hőhasznosítás lehetőségeiről írta 2016-ban. 2019-től tagja Magyar Mérnöki Kamarának.

Virágostóth Krisztián

Facebook hozzászólások
(C) 2017-2020 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top