Gipszvirág a József-hegyi-barlangban

Gipszvirág a József-hegyi-barlangban

Hírek, Mesélő tájak és formák Comments Off 37

Lieber Tamás „Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának soron következő részében rózsadombi József-hegyi-barlanggal ismerkedhetünk meg.

A budai, második kerületi Rózsadomb neve hallatán legtöbbünknek a gazdagság jut eszünkbe. Pedig ma már kevésbé csak a tehetősek kiváltsága, hogy itt élhetnek. A sűrűn felhúzott lakótelepi épületeket ugyanúgy megtaláljuk itt, mint az egyszerűbb „kertesházas” telkeket. Amit viszont nem láthatunk a felszínen sétálva, azok a föld mélyének kincsei.

A Rózsadomb alatt, ma már mondhatni számtalan kisebb-nagyobb barlang található, amennyiben a néhány méteres üregeket is ide vesszük. Ám ezek között találjuk Magyarország egyik legszebb barlangrendszerét, a jelenleg hozzávetőleg 5600 méteres hosszban ismert József-hegyi-barlangot is.

Azon szerencsés barlangászok közé tartozom, akiknek volt szerencséje több ízben is megszemlélni ennek a lenyűgöző, ám bejárását tekintve bizony kihívásokkal teli barlangnak a kincseit. A csupán rövid szakaszokat érintő látogatásoknak legszebb emlékei hatalmas barlangi termének, a „Kinizsi-pályaudvarnak”, valamint hihetetlenül szép képződményekkel rendelkező „Eldorádó” és a „Virágoskert” nevű részeinek meglátogatása volt.

A barlang felfedezése az 1980-as években megindult nagyszabású építkezés eredménye. 1984 januárjában az alapozási munkák során a markológép átszakított egy gömbfülkét, amelynek során a -10 Celsius-fokos hidegben sűrű gőzoszlop tört fel. Mindez a helyszínre látogató kutatók számára egyértelműen a barlang meglétét jelezte. A barlang feltárása budapesti barlangászok részvételével, dr. Leél-Őssy Szabolcs és Adamkó Péter irányítása mellett, társadalmi munkában folyt. Ennek a munkának az érdekessége, hogy kutatóknak néhány hetük volt arra, hogy bebizonyítsák a barlang meglétét, mert ha ez nem sikerült volna, a kutatóaknát betemetik és épületeket húznak fel felette.

A tulajdonképpeni rendszert kemény, megpróbáltatásokkal teli munkával (hatalmas kövek kivésésével, rendkívül szűk járatok kitágításával) végül 1984 áprilisában sikerült elérniük, és még ebben az évben 2 km-es járathálózatot térképeztek fel.

Gipszvirág a József-hegyi-barlangban

kép 1 / 1

A József-hegyi-barlang a hévizes eredetű üregek típusos formakincseit mutatja. Szépen oldott gömbfülkék, hatalmas, gipsszel borított falfelületek, tág terek, szűk útvesztők egyaránt jellemzőek rá. A gipsz- és aragonitképződmények lenyűgöző változatosságban találhatók meg itt.

Talán a legszebb formákat – ahogy a felvételen látható gipszvirágot is – a „Virágoskertben” láthatjuk. A barlang fokozottan védett, kizárólag kutatási célból és engedéllyel látogatható.

Lieber Tamás

A sorozathoz kapcsolódó további cikkek ide kattintva érhetők el!

Facebook hozzászólások
(C) 2017-2020 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top