A ritteni földpiramisok

A ritteni földpiramisok

Hírek, Mesélő tájak és formák Comments Off 51

Lieber Tamás “Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának soron következő részében a ritteni földpiramisokkal ismerkedhetünk meg.

Hazai szemmel nézve, az észak-olaszországi Dél-Tirol tartomány leglátogatottabb turistalátványosságait kétségkívül a Dolomitok merész sziklatornyai jelentik. Az ide igyekvők közül csak kevesen térnek le a Bozen (Bolzano) városán átvezető autóútról, hogy egy másik geológiai nevezetességet is felkeressenek, pedig érdemes.

Még ha csak futólag is vetünk néhány pillantást, nagyszerű élményt jelenthet a Ritteni földpiramisok (Erdpyramiden) meglátogatása, amely kapcsán a terület geológiai múltjára és jövőjére is rálátásunk lehet. Nem utolsó sorban pedig – az innen való kilátás révén – ráhangolódhatunk a szomszédos Dolomitokban eltöltendő napokra.

Ritteni földpiramisok

kép 1 / 1

Dél-Tirol székhelyéről, a százezres lélekszámú Bozen északi városrészből kb. 20 kilométeres kitérő vár ránk, ha engedünk a barna színű, általánosan természeti látnivalókra felhívó táblák csábításának.

Meredek, ám jó minőségű aszfaltút szerpentinezik úti célunk felé, amelyről felfelé haladtunkban egyre jobb kilátásunk nyílik magára a városra, és annak környezetére. Nyáron a bozeni katlan már-már elviselhetetlenül fülledt klímája után jól esik a magasabb, hűvösebb térszínekre emelkedni.

Nemcsak mi turisták gondolkodunk így, hanem a helybéliek is, akiknek kedvelt üdülőövezetét találjuk itt. Ugyanakkor a terület mikroklímája a pihenés mellett másra, például a szőlőtermesztésre is alkalmas. A hasznosítható földterületeket, akárcsak Dél-Tirol egészén, a maximális helykihasználás jellemzi. Ebben a térségben, a meredek hegyoldalak miatt ezt ültetvényes teraszok létesítésével érték el.

Bozentől az első, és egyben utolsó jelentősebb település, amit érintenünk kell, az 1159 méteren fekvő Klobenstein, amelytől csupán néhány kilométer választ el végállomásunkig.

 A lenyűgöző formájú és méretű piramisokat egy szakadékvölgyben találjuk, a rálátást a felette elvezetett ösvényről, illetve a szakadékot átívelő fahidakról élvezhetjük, megérinteni őket azonban érthető okokból nem lehet. A földpiramisok szigorú védelem alatt állnak, s nagyrészt ennek is köszönhető, hogy még ma is a tájkép szerves részei. A fennmaradásuk ugyanis, mint látni fogjuk, „hajszálon” múlik.

A piramisok születése a jégkorszakban (10 ezer éve) jelen lévő gleccsereknek köszönhető, amelyek a szomszédos hegyoldalakból levésett agyagos törmelékkel (morénával) árasztották el a területet. Az éghajlat melegedésével a jégár visszavonult, és a tájépítést a felszíni vizek folytatták; jelentős mértékű felárkolást végeztek. Az ilyesformán felszabdalt gerinceket az esővíz és szél tornyokká formálta, amelyek fennmaradása a tetejükön megülő nagyobb köveknek köszönhető. A kőtömb egyfajta esernyőként funkcionál, megvédi az alatta lévő – piramis alakú – képződményeket az esővíz pusztításától. Ez a fajta védelem persze véges, s csak idő kérdése, hogy az egyéb hatásoktól – amibe szerencsére az antropogén eredetűek nem tartoznak – folyamatosan vékonyodó tornyok tetejéről mikor billen le az oltalmazó kődarab. Ha ez megtörténik, a piramis menthetetlenül elemésztődik. No azért nem ennyire drámai a helyzet, ugyanis míg egyes helyeken a lepusztulás folyik, másutt éppen újabb tornyok születése zajlik. Ha figyelmesek vagyunk, a turistaösvénytől karnyújtásnyira szemügyre vehetjük, miként bontakozik ki az agyagos-porfires összletből az a nagyobb sziklatömb, amely az alatta kipreparálódó oszlop védelméért lesz felelős.

Hogy aztán végül is mekkora piramis születik, nagyrészt a véletlenektől is függ, a kő méretéből adódó következtetéseket nehéz levonni, hiszen e geológiai felépítmények sorsát az időjárás váltakozása is befolyásolja. Mindenesetre megtaláljuk itt a néhány méterestől a 13 emelet magasságig terjedőeket is.

Néhány év leforgása alatt többször is megfordultunk ezen a helyen, de a panoráma nem mindem alkalommal volt ideális. Volt, hogy a völgyre ereszkedő köd miatt semmit sem lehetett látni, máskor pedig az oszlopok éppen hogy csak kivehetőek voltak. 2008 szeptemberében végre az időjárás a kegyeibe fogadott bennünket és pazar kilátással örvendeztetett meg. Ekkor készült a cikk témájául szolgáló felvétel is.

A rittenihez hasonló földpiramisokat másutt is találni az Alpokban, de talán itt a leglátványosabbak. Mindehhez talán az is hozzá tartozik, hogy egy fantasztikus tájegyüttes részét képezik. A tornyok látványhoz a Dolomitok pazar sziklaormai nyújtanak festői hátteret.

Olaszországban a földpiramisokat úgy emlegetik, mint „kis emberek”, a franciák pedig inkább kalapos kisasszonyoknak titulálják őket.

Lieber Tamás

Zenés drónvideó a ritteni földpiramisokról:

Sorozathoz kapcsolódó további cikkek>>

Facebook hozzászólások
(C) 2017-2020 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top