Észtország végeláthatatlan lápvidéke

Lieber Tamás “Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának soron következő részében az észtországi Endla Természetvédelmi Területtel ismerkedhetünk meg!

Észtország egyik lápos gyöngyszemét kétségkívül az 1985-ben alapított Endla Természetvédelmi Terület foglalja magában, amely a fővárostól, Tallinntól kb. 143 kilométerre délkeletre, míg a neves egyetemvárostól Tartutól, 72 kilométerre északnyugatra, a Jõgeva, Järva és Lääne-Viru megyék találkozásánál fekszik, mintegy 10 108 hektáron (összehasonlításképpen, a talán sokak által ismert székelyföldi Mohos-tőzegláp, „mindössze” 80 hektáron terül el).

Az Endlát is magában foglaló tóvidék a legutolsó jégkorszakban keletkezett medencében terül el. A tőzegláp létrejöttéhez értelemszerűen az szükséges, hogy a terület állandóan, vagy az év nagy részében vízzel borított legyen. A megtelepedett, majd elpusztult moharétegekre újabb generációk telepednek, míg az elsüllyedt telepek víz alatt, vagyis levegőtől elzárva bomlanak le. Az úgynevezett tőzegesedés folyamán több méter vastagságú telepek jönnek létre. Ahol nem egybefüggő a növénytakaró, ott szabad vízfelületek (víztükrök) jelennek meg.

A lápvidék „főverőere” Észtország harmadik leghosszabb folyója, a négy megyét is átszelő, 135 km hosszú Põltsamaa. A folyót számos felszín alatti vízfolyás is táplálja, így medrében mindig elegendő víz található a lápvidék életben tartására, de a vízitúrázóknak sem kell aggódniuk emiatt.

A területen 6 nagyobb tó, és számtalan kisebb vízfelület található. A lápvidék jelentős kiterjedését legnagyobb tavának az Endlának adatai is igazolják; kiterjedése 286 hektár, legnagyobb mélysége 2,5 méter, míg partvonalának hossza meghaladja a 28 km-t.

Az Endla-láp 461 növény- (köztük 165 mohaféle) és 182 madárfajnak ad otthont. Sok madár itt is költ, de vándormadarak pihenőhelyéül is szolgál. Ugyanakkor a kétéltűek és rovarok, valamint pókok száma sem elhanyagolható.

A terület információs központja Tooma településen található. A lápvidék megismerésére több, jól jelzett útvonal is kínálkozik. Talán a leglátványosabb, egy 8 km-es kört bejáró ösvény, amelynek kb. 1,5 km-es szakaszát fapallókon sétálva tehetjük meg. Ott jártunkkor, 2015 augusztusában a természetvédelmi terület fenntartója a pallórendszer karbantartását végezte, így bizonyos szakaszok le voltak zárva előlünk (persze ettől függetlenül végigügyeskedtünk a már cserére érett, korhadt deszkákon is). A botanikusok és madarászok paradicsomának tartott terület bővelkedik a látnivalókban, számos védett élőlény között igazi kuriózumok is akadnak, mint például a rovarfogyasztó kereklevelű harmatfű. Sajnos az Endla-tó partján álló 15 méteres madármegfigyelő torony is felújításra várt, erre már mi sem kíséreltük meg a feljutást, pedig minden bizonnyal pazar panoráma tárult volna elénk. A tavacskák felett futó fajárdák, hidak után erdei ösvényen halad az út, amelynek egy része a süppedős talaj miatt szintúgy deszkákkal, illetve fahánccsal borított. A tó partján kicsiny tisztás és csónakkikötő található, és egy kicsiny, bérelhető házikó is.

A visszaútra – bár jelzett ösvényről van szó – látszólag már nem jutott a fapallókból, így bizony mi is megtapasztalhattuk a mohos talaj rugózását, egyúttal bakancsaink vízállóságáról is meggyőződhettünk.

Jelen cikkem témájául szolgáló felvétel a pallórendszer beszállásánál készült. Itt a már felújított ösvényen járhattunk, néhány száz méter megtétele után azonban még a régi, kissé foghíjas deszkákon kellett egyensúlyozni. A kellemes nyári időben, ragyogó napsütésben az aprócska tavacskák tükrözték vissza az ég kékjét, végtelen nyugalmat árasztva (egyikükben lehetőségünk volt megnártózni). Azért a történethez az is hozzátartozik, hogy közel 40 fős társaság tagjaként vettem részt ezen a túrán, de a pallóhoz érve sikerült a csoport elején haladnom, így az üres, végtelenbe vesző ösvényt is meg tudtam örökíteni. A csapat közepén vagy végén haladva erre aligha lett volna lehetőségem.

Az endlai túráról az Élet és Tudomány folyóirat 2015/47. számában jelent meg egy a mostaninál tartalmasabb írásom (lásd: https://bebte.hu/lapok-foldjen-esztorszagi-barangolas/).

A lap szerkesztőinek is elnyerte a tetszését a téma, amit örömömre címlappal is honoráltak.

Lieber Tamás

A sorozathoz kapcsolódó további cikkek ide kattintva érhetők el!

Megosztás