Kereken 10 éve viseli Buzánszky Jenő nevét a 100 éves dorogi stadion

Kereken 10 éve viseli Buzánszky Jenő nevét a 100 éves dorogi stadion

Dorog, Hírek, Sport Comments Off 86

Pontosan kerek egy évtizede annak, hogy az egy évszázados fennállása során sok csatát, kismillió rendezvényt megélt patinás dorogi stadion névadása megtörtént. A dorogi sportélet, egyben Dorog város egyik legkiemelkedőbb alakja, Buzánszky Jenő lett a névadó – Szabó Gyula cikke.

2010. május 4-én hivatalos és ünnepélyes keretek között került sor a dorogi stadion névadására. A város sportéletének története elképesztően gazdag klasszis sportolókban, versenyzőkben. Éppen ezért, pontosabban ennek ellenére, kellemes gondot jelentett a döntés, hogy a legméltóbb személyről kapja a nevét az aréna. Egy teljes csapatra való labdarúgó jöhetett volna szóba potenciális névadóként és bárkire esett is volna a választás, méltó lenne a dorogi stadionhoz. Természetesen nem csak labdarúgók, hanem más sportágak jeles képviselői is akadnak szépszámban. Minden szempontot egybevéve, a választás valóban a legméltóbb személyre esett.

A stadion névadási ünnepségén 2010. május 4-én. Szauter Tamás elnök, Mayer László alelnök és Faragó Szabolcs csapatkapitány köszönti az ünnepeltet.

Buzánszky Jenő nem csak egy kiemelkedő, világklasszis labdarúgó, aki egykor a világ legjobb nemzeti válogatottjának, a magyar Aranycsapat oszlopos tagja volt, továbbá olimpiai bajnok, Európa-kupagyőztes, világbajnoki ezüstérmes sportoló, de mint örökös klubjának, a Dorogi Bányász szakvezetőjekéntként, vezető edzőjeként, sportszervezőjeként is a legnagyobb sikerekre vezette a dorogi egyesületet. Ugyanakkor az egyetemes magyar labdarúgás kiemelkedő sportszervezője, szakvezetőjeként is magas szinten szolgálta az ország sportját. Évtizedeken át az MLSZ vezetőségi tagja, majd alelnöke is volt. Ezen felül sportdiplomata, aki világszerte képviselte nemzetét és szűkebb lakóhelyét, Dorogot egyaránt. Dorog város közéletében is jeles tisztségeket látott el. Mindvégig elnökségi tagja és elnöke volt a Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítványnak. Nevét világszerte ismerik, becsülik és tisztelik. A róla elnevezni kívánt sportobjektumhoz ezer szállal kötődött 1947 óta folymatosan. Megszállott dorogi lokálpatrióta, aki első sorban doroginak vallotta magát és 21 éves kora óta Dorogon is élt.

Dorogi futball legendák Mayer László elnökkel 2014-ben. Balról Bartalos József, Szűcs Lajos, Buzánszky Jenő, Horváth Péter és Karába János.

A névadással kapcsolatban érdemes visszatekinteni az előzményekre is, amelyek 2001-ig nyúlnak vissza. Mint a világon az mindenhol szokás, hogy utcákat, köztereket, közintézményeket neves elődökről neveznek el, azonban a sportlétesítmények esetében nagyon sokáig szinte példa nélküli volt a névadás. Hazánkban is csak az ország legnagyobb stadionja lett nevesítve, mint Népstadion, azonban valamennyi jeles stadionunk, sporttelepünk általában a helyrajzi viszonyok alapján lett a beszélt, vagy írott formában megnevezve. Igaz, abból mindenki pontosan tudta, hogy mely klubhoz köthető mondjuk a Megyeri út, az Üllői út, a Fáy utca, a Czabán Samu tér, a Hévízi út, az Újmecsekalja, a Rohonci út, a Sóstói stadion, vagy a Nagyerdei stadion. Továbbá gyűjtőnév alakban volt használatos az adott ágazatoknak megfelelő egyesületek pályái, mint a kohász stadionok, a bányász stadionok, a vegyész stadionok, vasas stadionok, vasutas stadionok, vagy éppen az egyetemi pályák. Ugyanez volt jellemző nemzetközi téren is. Csak az igazán jelentős létesítmények kaptak valódi nevet, de abban az esetben sem konkrét személy volt a névadó. Példának okáért, a legelső világbajnokság színhelye, a Centanario stadion Uruguayban, vagy az abszolút világhírű, szintén volt vb-színhely, a Maracanã stadion Rioban, továbbá a Monumental, az El Cilindro, a La Bombonera Buenos Airesben, az Azték stadion Mexikóvárosban, a Wembley stadion Londonban, az Olimpai stadion Rómában és sorolhatnám.

Bernd Storck szövetségi kapitány (szürke kabátban) is megfordult a stadionunkban, 2017-ben

2001-ben a központi stadion-rekonstrukciós program keretében, a magyar első- és másodosztályú csapatok stadionjainak felújítására nyílt lehetőség az érintett egyesületeknek, amelyhez pályázni kellett. A dorogiak is elkészítették a pályázatukat, amelyben nevesíteni kellett az adott stadiont. Ekkor merült fel először, hogy nevet kapjon a dorogi létesítmény, ugyanis a korábbiakban nem viselt tényleges nevet. A helyiek nemes egyszerűséggel csak “Pályának”, esetleg “DAC”-nak hívták. A megbeszélést követően első körben egyetértés született arról, hogy a legnevesebb dorogi sporoló nevét viselje és már akkor minden érintett Buzánszky Jenőre voksolt. Ezzel viszont akadt némi jogi és etikai probléma, ugyanis Magyarországon külön szabályzat és törvény volt arról, hogy élő személyről nem lehetett elnevezni semmit, sőt szobrot sem kaphatott. A dorogi önkormányzat és a Dorogi FC, valamint a Sportalapítvány is azon az állásponton volt, hogy bár Buzánszky Jenő valóban a legméltóbb választás lenne, azonban nem csak az említett jogszabályok miatt, de belátható okokból kifolyólag is úgy döntöttek, hogy elnapolják, illetve zárolják a stadion névadását. Ezért a beküldött pályázati dokumentumokban Dorogi városi stadiont írtak be a létesítmény neveként. Mint egykori bányászcsapat, olykor a dorogi aréna esetében is használták különböző fórumokon a Bányász stadion elnevezést, de ez soha nem volt a hivatalos, elismert neve.

Az Ezüstcipős és olimpiai bajnok, Dunai Antal is megfordult a stadionban a névadó ceremónia óta

Azonban ahogy teltek az évek, világviszonylatban elindult egy jelentős mérvű stadion elnevezési hullám, amelyben központi tényezőként éppen az igazi nevesítés állt. Ennek megfelelően sorra neveztek el stadionokat híres személyekről világszerte és még az sem lett többé szempont, hogy akár élő személy nevét is felvehesse az adott sportlétesítmény. Hazánkban is csakhamar követendő példát látva ebben, megszaporodtak a névadások. Ennek talaján kézenfekvőnek mutatkozott, hogy Dorogon is visszatérjenek a korábban jegelt szándékhoz, hiszen immár semmi akadály és kivetni való nem találtatott a helyi névadásban. Már csak egy megfelelő alkalmat kellett találni, hogy mindez megtörténjen. Ehhez pedig kiváló apropónak Buzánszky Jenő 85. születésnapja kínálkozott.

A dorogi stadionban mindeki jól érezte magát

2010. május 4-én, Jenő bácsi 85. születésnapján ünnepélyes keretek között megtörtént a stadion névadó ünnepsége. Az esemény híre gyorsan bejárta az egész világot, amely világszerte lelkes fogadtatásban részesült. A ceremónián számos neves személy is részt vett, azonban kétségtelenül a legfontosabb, hogy maga az ünnepelt, egyben névadó, még életében megkaphatott egy életműdíjjal felérő elismerést. Noha Jenő bácsi szinte minden adható kitüntetést átvehetett már élete során – többek között a Nemzet Sportolója címet és számos magasrangú állami elismerést – a stadion névadójaként alighanem az egyik legméltóbb és legmagasztosabb lehet, amit egy sportember csak elérhet.

Régi hírességek a stadionban Dankó József tanár és helytörténet-kutató és író társaságában 2018-ban. Balról Füle Antal, Peszeki Jenő, Szabó József, Mucha József és Bartalos József.

A névadástól eltel 10 év igen sikeresnek mondható. Nem csak rengeteg szépemlékű sportesemény zajlott a stadionban, de nagyszerű dorogi sikereket is hozott ez az időszak. Labdarúgó csapatunk újra a magyar labdarúgás tágabb értelemben vett élcsoportjához tartozik, női foci csapatunk pedig bámulatos, 100%-os teljesítménnyel bajnok lett, majd a sikeres osztályozót követően oda-vissza győzve, az NB I-be jutott. A folytatásban pedig újoncként bronzérmet nyert a legjobbak között. Bár anyagi okok miatt jelenleg sajnos szünetelni kényszerül a felnőtt női csapat működése, azonban újult erővel, elszánt utánpótlás nevelés folyik a hölgyeknél több korosztályban is. Többször adhatott otthont a stadion utánpótlás válogatott mérkőzéseknek, ahol a magyar ifjak Izrael, Törökország, Olaszország, Horvátország, Szerbia, Írország és Csehország válogatottjait fogadták és a mérkőzések döntő hányadát megnyerték. Neves ellenfélként itt játszott a dorogi csapat ellen az Inter Bratislava, amelyet sikerült legyőznünk. A Magyar Kupában kétszer is nyolcaddöntő mérkőzés folyt Dorogon a Vasas, majd a Debrecen ellen, egy ízben pedig negyeddöntő az MTK-val szemben. Számos nagyszerű és felüdítő programmal várta a nagyérdeműt a stadion, mint a megannyi futóversenyek alkalmán, vagy éppen a Futball éjszakáján rendezvényen és a Nyári táborok során. Ezen felül kulturális rendezvény színhelyeként a március 15-i események egyik jeles állomáshelye volt, valamint az Adventi- és karácsonyi vásárnak színhelye. Számtalan sporthíresség is tiszteletét tette a stadionban, köztük kiemelten Bernd Storck, a válogatott szövetségi kapitánya.

A dorogi szurkolók gondoskodnak a kiváló, igazi meccshangulatról

Az elmúlt tíz esztendő számos fejlesztést is hozott. A stadion két elektromos eredményjelzővel gazdagodott, a tribünt ülőkékkel szerelték fel és ugyancsak ülőkék kerültek az álló lelátó több sorában is, mintegy ezer ülőhelyet biztosítva. Eredeti szépségébe újították fel a világviszonylatban is egyedülálló Déli kaput, amely emléktáblát is kapott a centenárium alkalmából és ugyancsak emléktáblával díszítették az Északi kaput. A két főbejárat mellett megnyílt a harmadik, a Nyugati kapu is, valamint két büfé is létesült a létesítményen belül. Ezen felül kisebb esztétikai újítások is végbementek. Két alkalommal televíziós műsor témájaként szerepelt, így két különböző tv-társaság is forgatott benne, valamint a labdarúgó mérkőzések alkalmán az MLSZ-TV készít felvételek az összefoglalókhoz. A Szövetség által előirányzott szigorított pályaengedélyeztetési követelménynek megfelelve, a stadion másodosztályú engedélyt kapott 2016-ban.

Minden korosztály számára ideális helyszín

Eddig az volt a szempont, hogy a dorogi létesítmény rangjához méltó nevet kapjon, innentől kezdve viszont kissé átfogalmazódott, pontosabban kibővült a jövő nemzedékének a feladata. Nevezetesen, a dorogi stadiont úgy kell majd felújítani és megőrizni, hogy az méltó legyen a stadion névadó személyéhez is. A kihívás teljesítése pedig máris hatványazottan aktuális, hiszen a stadionban küszöbön állnak a tervezett felújítási munkálatok. Dorogon eddig szinte kivétel nélkül sikerült minden közintézménynek, középületnek megújulnia úgy, hogy eredeti szépségét, méltóságát maximálisan megtudta őrizni. Nagyon bízunk benne, hogy a stadion sem lesz erre ellenpélda. Ugyanis sok kósza hír miatt magam is aggódtam a jövőjét illetően, amelyet az itt olvasható cikkemben tettem közzé a közelmúltban: http://dorogimedence.hu/index.php/2019/12/17/mi-lesz-veled-draga-szentely-merre-tovabb-buzanszky-stadion/.

Lelátókép napjainkban

Ne feledjük, stadionunk nem csak idehaza, hanem világviszonylatban is már egyedülállónak számít. Még nagyítóval sem igen találni egy évszázados múlttal fennmaradt sportlétesítményt a nagyvilágban, ráadásul a Dorogon lévő stadion adottsága, fekvése és a 100 esztendőt felölelő múltja sokkal több, mint egy helyi nevezetesség és érték. A józan ész és a legjobb szándék vezesse mindazok cselekedetét, akik illetékesek a készülőfélben lévő felújításban. Jelenlegi legfrissebb fejlemények alapján hamarosan a játéktér alácsövezése, újraalapozása, fűthetővé tétele és gyepesítése mellett az esti mérkőzések lebonyolításához szükséges világítás kiépítése kezdődik.

Jenő bácsi túl a nyolcvanon is labdabiztos volt

Buzánszky Jenő kivételes személye és neve egy teljes évtizede végleg összefonódott a dorogi stadionnal, s amíg magát, a stadion névadását köszöntjük, úgy egyben emlékezzünk Buzánszky Jenőre is, aki ma lenne 95 éves.

Szabó Gyula

Facebook hozzászólások
(C) 2017-2020 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top