Idén is folytatják a kutatást a Sátorkőpusztai-barlangban

Idén is folytatják a kutatást a Sátorkőpusztai-barlangban

Dorog, Esztergom-kertváros, Hírek Comments Off 78

Eredményes évet zárt a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE), a tagok ugyanis folytatták a megkezdett munkát és a Sátorkőpusztai-barlangban számos érdekességre bukkantak. Lieber Tamást, a BEBTE elnökét kérdeztük a sikerekről és az idei tervekről.

Sikerült bevonni a lakosokat a kutatódélutánokba?

Amikor a kutatódélutánokat kitaláltuk, elsősorban saját tagjainknak akartunk kedvezni vele, mert úgy gondoltuk, hogy a hétköznapi aktivitással valamelyest felszabadíthatók a hétvégi kötöttségek, illetve akiknek egyébként a család miatt nehézkes a hétvégi kutatónapokon való részvétel, ilyesformán ők is ki tudják venni részüket a feladatokból.

De a túranapokon hozzánk érkező vendégek közül is többen felajánlották segítségüket, így elkezdtük az egészet nyilvános eseményként hirdetni. Ennek köszönhetően vannak rendszeresen visszatérő segítőink, akik közül többeknek már tagságot is ajánlottunk.

Hogyan zajlik konkrétan egy kutatódélután? 

Mindig az adott napra jelentkezők száma alapján döntjük el, hogy mit fogunk csinálni. Feladat bőven akad; van amit akár ketten is el tudunk végezni – volt már ilyen is –, de tíz-tizenöt főtől sem ijedünk meg – erre is volt már példa. Általában 16 óra körül van a találkozó, és a feladattól függően 19-20 óráig dolgozunk. Tavasztól őszig jobb a helyzet, mert olyankor későn sötétedik, a munka után lehet egy kicsit lazítani, valami közös vacsorával, beszélgetéssel.Volt, hogy középiskolások is segítettek már ezeken az alkalmakon, számukra kötelező az úgynevezett közösségi szolgálat, amit mi is le tudunk igazolni. Tekintve, hogy két társunk is tanít az esztergomi Ferences Gimnáziumban, ők felvállalták ennek koordinálását. De más barlangász csoportoktól is jöttek már ezeken a napokon.

Minden egyes nap találtatok valami különöset vagy olykor eltelt hosszabb idő is, mire egy-egy érdekesség előkerült?

2019 a meglepetések éve volt. Szinte minden kutatónapon előkerült valami. Itt nem feltétlenül új járatokra kel gondolni, bár ha úgy vesszük, számunkra a régen betemetett szakaszok előkerülése is újnak számít. Tudni kell, hogy az 1960-80-as évek barlangászai nagyon komoly munkát végeztek a barlangban. Az akkori feltáró kutatások anyaga nagyrészt lent maradt. Ezeket a depókat kezdtük el likvidálni, amelyek megbontásakor sokszor nem várt különlegességekkel szembesültünk. Volt, hogy betemetett járatrészeket találtunk; például kiderült, hogy az adott fülke, illetve járat sokkal mélyebb vagy nagyobb, mint azt korábban gondoltuk. Ugyanez a helyzet a képződményekkel is. A régi időkben falakra ráhordott agyagos törmelék betakarta az ezeket borító kristályokat. Ráadásul ezt az agyagos összletet idővel még le is taposták.

A kutatócsoport tagsága az évek, évtizedek alatt szépen lassan lecserélődött és sok minden elfelejtődött.

A munkát egy régészeti ásatáshoz hasonlíthatjuk, mintha régi épületeket, mára elfeledett kincseket ásnánk elő.

Mit gondoltok, mi mindent rejthet még a törmelék?

Az elmúlt időszak legnagyobb szenzációját a barlang Középszintjének „restaurálása” hozta. Az agyagos, szürke, jellegtelen Ferde-teremből így lett a barlang talán leglátványosabb szakasza. Ide egy hidat is beépítettünk, hogy az egyébként képződményekkel gazdagon borított aljzatot megóvjuk a taposástól. Az elmúlt hónapban ugyanez történt kicsivel feljebb, az ún. Kristály-termi oldalágban. Itt egy félig eltemetett gömbfülkét ástunk elő, szebbnél szebb gipsz- és aragonitkristályokkal. Itt például olyan korallszerű kiválásokat találtunk, amit korábban mi nem ismertünk ebből a barlangból. De volt, hogy csak a főág járatainak, úgynevezett üledékcsapdáinak (itt halmozódott fel a csapadékkal bemosódó hordalék) takarítása során a már ismert járatokba átkötő aknák, hasadékok nyíltak meg. Jelenleg a felső szakasz mosásánál tartunk, ennek befejezésével fog kirajzolódni a teljes kép.

Az újonnan előkerült képződményeket is láthatják azok, akik részt vesznek a látogatónapokon?

Egy részüket igen. A Ferde-termen átvezető híd a túraútvonal része. Innen már elég impozáns a kilátás, különösen a közelmúltban beépített új megvilágításnak köszönhetően. Az imént említett Kristály-termi ág egyelőre nem látogatható. A csoporton belül sincs még teljes egyetértés abban, hogy mit és milyen feltételek mellett mutassunk meg. Pontosan a képződmények védelme érdekében kell ezt mérlegelni, hiszen egy relatíve szűk helyen az emberek mozgatása körülményes, ráadásul csak korlátozott létszámban lehetséges.

A barlang alsó szakaszában is vannak felfedezések, a terem nyugati fele elég komoly átalakuláson ment át. Csak az elmúlt évben közel 30 köbméternyi anyagot termeltünk ki innen, ami jelentős tereket szabadított fel. Ez jól látható, nem beszélve a számtalan különleges képződményről, amiből sokat meg tudunk mutatni.

Milyen évre számítotok idén?

A tavalyihoz hasonlóan tartalmasra. Lassan megkapjuk a müontomográfiás mérések eredményeit, már szivárognak az adatok. (A projektet dr. Surányi Gergely geofizikus társunk vezeti; a műszeres mérés lényege, hogy a kozmikus sugarak detektálásával a barlang mélyén elhelyezett műszer és a felszín közötti kőzettömeg „átvilágítása” lehetséges). Az adatokból már sejteni lehet komolyabb tereket. Ugyanakkor a felszíni felmérések is több potenciális belyukadási pontot sejtetnek. Ezeket szeretnénk az idén alaposan megnézni. Vagyis 2020-ben lesz az első alkalom a barlang történetében, hogy műszerekkel kimutatott járatokat próbálunk feltárni, ráadásul nem a barlangon belülről, hanem a felszínről.

Hol és hogyan csatlakozhatnak hozzátok az érdeklődők?

Minden érdeklődőtől azt kérjük, hogy a satorkopusztaibarlang@gmail.com címre küldött levélben vegye fel velünk a kapcsolatot. Így tudunk előzetesen a létszámmal számolni, és ez segít megszervezni az adott kutatódélután programját is. A találkozó helyét és idejét is ezen keresztül egyeztetjük. Az egyesülethez ismeretlenül csatlakozni szándékozóktól pedig azt kérjük, hogy néhány alkalommal látogassanak el programjainkra, tapasztalják meg azt a nem hétköznapi közeget, amit a barlang jelent, és persze ismerkedjenek meg velünk. BEBTE is alapvetően egy baráti táraság, aminek tagságát természetesen ki kell érdemelni. Mindezt pozitív hozzáállással, lelkesedéssel, a természet és a társak iránti alázattal, önzetlenséggel könnyen el lehet érni.

Ha valaki részt vesz a kutatódélutánon és ő talál meg egy kicsi, néhány centiméteres képződményt, akkor hazaviheti-e?

Nem. A barlangban talált képződmények a barlang tartozékai maradnak, de bárkinek elmondhatja, hogy azt ő találta. Természetesen a kitermelés során elkerülhetetlen, hogy az agyagos üledékkel kisebb, a törmelékben megbújó kristálydarabok is a felszínre kerüljenek, de azért törekszünk arra, hogy ez ne nagyon forduljon elő. Arra volt már példa, hogy egy-egy “agyagtömbről” később, már a felszínen – miután lemosta az eső – derült ki, hogy szép gipsz – vagy kalcitdarab. Miután ezt észrevettük, visszavittük a barlangba.

Tervezitek-e hogy előadás, rendezvény formájában beszámoltok-e akár a könyvtárban vagy a művelődési házban a fejleményekről?

Tervben van, hogy valamikor az év első negyedében felkeressük az iskolákat egy-egy lelkesítő előadással, és az is megfogalmazódott bennünk, hogy nagyobb közönség előtt is beszámoljunk az újdonságokról. Erre legkorábban ősszel látok esélyt. Addigra talán a ma még függőben lévő dolgokat is letisztázhatjuk.

Mit gondoltok, a barlangnak még mekkora része vár felfedezésre?

Ezt a kérdést sokan teszik fel nekünk. Nyilván, ha tudnánk, hogy mekkora a barlang, azt is tudnánk, hogy mekkora részét fedeztük már fel. De a viccet félretéve, a kérdést pontosítva; a barlangot is magában foglaló Nagy-Strázsa-hegy komoly barlangpotenciállal bír. Jelenleg a hegy körülbelül 2%-át foglalják el az ismert üregek. Ismereteinkre, tapasztalatainkra hagyatkozva, illetve egyéb példákat szem előtt tartva azt mondhatjuk, kicsi az esély arra, hogy ne találjunk üreget, vagyis nagy a valószínűsége annak, hogy előbb-utóbb feltárunk valamit, akár különálló barlangot, akár a Sátorkőpusztai-, vagy a Strázsa-barlang ismert részeihez csatlakozó új járatokat. A karszt „vallatására” megvannak a módszereink, csak ehhez bizony elég kitartónak kell lennünk.

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top