75 éve történt: Dorog ostroma 1944–1945 – A háború háttere

75 éve történt: Dorog ostroma 1944–1945 – A háború háttere

75 éve történt: Dorog ostroma, Dorog, Hírek Comments Off 532

Az elmúlt héten megjelent beharangozó cikkemben jeleztem, hogy az évforduló kapcsán egy összefoglaló sorozat indul hamarosan, amely városunk II. világháborús ostromának kíván emléket állítani. E felvezetőben szó esett arról is, hogy a részletek felidézését megelőzően, egy bevezető lesz olvasható magának, a világégés hátteréről és ugyancsak lesz egy átfogó összegzés a háborús évek dorogi történéseiről is. Az itt közölt részben előbb a háborúval kapcsolatos általános tudnivalókat fejtegetem – Szabó Gyula cikke.

Mint minden történelmi elemzés esetén, mindig érdemes az adott eseményt a közvetlenebb és távolabbi összefüggéseiben is vizsgálni szemben azzal, hogy az adott témát szigorúan kiragadnánk a történelmi környezetéből. Jelen esetben, a II. világháború hátterének elemzése, a jelentősebb harci események, valamint hazánk a háborúban betöltött szerepe elengedhetetlen pillérei és velejárói a helytörténeti vonzatának megértéséhez.

Magát, a II. világháborút sem lehet kizárólag önmagában vizsgálni, azonban nem lehet feltett szándékom ezen oldalakon túlságosan belemélyedni minden egyes részletében. Inkább azt szeretném kidomborítani, hogy az áltános ismeretanyagtól eltérően korántsem fekete-fehér és nem egyértelműen körvonalazódható a háború témája, hanem sokkal inkább árnyaltabb és feletébb összetett folyamatról van szó. A közhiedelemben a mai napig napig él egy bebetonozottnak látszó téveszme, miszerint a második világháborút az agresszor Németország és szövetségesei – első sorban Japán és Olaszország – világhatalmi törekvései indukálták, amely a megtámadott országok ellencsapásaival egészült ki. Abban sokan egyetértenek, hogy az I. világháború, mint közvetlen előzmény, elválasztahatatlanok egymástól. A második világháború egyfajta revansként is aposztrofálható, miszerint az első világégés veszteseinek visszavágásán alapszik. Talán Németország esetén ez még érthető és elfogadható is lehetne, de mi van a többi olyan országgal, élén Olaszországgal, amely az úgymond győztes oldalon fejezte be a háborút, ám ezúttal az új háború kirobbantásában vezető szerepe volt?

Akár a világháborúk atyjának is nevezhető Albert Pike szabadkőműves vezér.

A történelem és azon belül is az elmúlt évszázadok eseményeinek tisztázása egyre jobban körvonalazódik, ám máig sem lehet kijelenteni, hogy pontos és minden kétséget kizáró bizonyíték áll a rendelkezésre. Azonban az tény, hogy a valódi ismeretanyag meglehetős közelségbe hozza az igazságot, amely a hivatalosnak tartott teóriáktól sokszor merőben eltér. A világtörténelem kezdetétől találni olyan elemeket, amelyek a háttérből igyekeztek hatni bizonyos eseményekre, ám a XVIII. századtól egyre kézzel foghatóbb rendszer kezdte a valódi szálakat mozgatni. Különféle titkos társaságok mindig is léteztek, az 1700-as években a szabadkőművesség szerepe pedig egyre jelentősebbé vált. Ennek lényege, hogy bizonyos körök, amelyek nem köthetők valójában egyik országhoz és nemzethez sem, éppen hogy azok felett átnyúlva iparkodott befolyását növelni és idővel a maga ellenőrzése alá vonni az eseményeket a saját, önös érdekei szerint. Később ezen említett szabadkőműves társaságok felett újabb és mégtitkosabb csoportok bontakoztak ki, mint például az illuminátusok. Minden hatalmi tényezőnek az alapja az anyagi háttér, amely nélkül gyakorlatilag semmi nagyratörő vállalkozás meg nem valósulhat. A titkos körök pedig éppen az egyre erősödő bankárdinasztiákból szelektálódtak, de mindenképpen azokkal szoros összefonódást mutat.

Már a középkorban is ismertek voltak ezen bankszférák prominens és befolyásos képviselői, mint a fuggerek és a mediciek. Mindkét ág jelentős hatással és irányítással volt az adott korok történéseire. A néhány évszázaddal későbbi dinasztiák azonban sokkal kifinomultabb és jelentősebb befolyást gyakoroltak, élükön a Rothschildokkal. Az első igazi nagy szerepük az 1789-es francia forradalom néven ismertté vált eseményben volt, amely valójában sokkal inkább egy puccs volt, mintsem egy haladó mozgalom. A napóleoni háborúk egész rendszere már ezen csoportok irányításával zajlott és a waterlooi nagy csata hozta meg számukra az igazi és roppant hatalmat, amikor Anglia teljes bankhálózatának megkaparintásával számos ország jelentős befolyásuk alá került. A titkos társaságok világhatalmi törekvése innentől kezdve egyre nőtt, miközben az amerikai kontinensen is gyökeret vert. Az 1848-as Európán végigsöpört forradalmi hullám is hozzájuk köthető és a mi 1849-es szabadságharcunk elbukásában is meghatározó szerepük volt. Érdeküket ugyanis keresztezte volna egy erős, független Magyarország. A Magyar Királyság Szent István és Mátyás király kora közötti időben nagyhatalmi tényező volt és ennek lerombolásában a fuggerek, valamint a mediciek szerepe egyértelmű. 1871-ben született terv az általunk I. és II. világháborúként ismert történelmi eseményekről az egyik vezető amerikai szabadkőműves, Albert Pike vezetésével, akik nagy művükben összesen három nagy háborút szorgalmaztak. A háborúkhoz szorosan kapcsolódó történelmi eseményeknél szervesen kimutatható a titkos társaságok manipulációja, akár a Lenin vezette oroszországi szocialista forradalomban, majd az abból származott bolsevik diktatúrában, a magyarországi Tanácsköztársaságban, a trianoni végzésben, vagy éppen az 1929-33-as nagy gazdasági világválságban.

Nathaniel Rothschild, aki a zsidók közül elsőként szerzett főnemesi rangot 1885-ben. Titulusa Lord Rothschild lett.

Mind a történészek, de az átlagemberek körében is hangoztatják, hogy nem szeretik az összeesküvés elméleteket, sőt egyenesen tagadják is azok létét. Valóban nem létezik összeesküvés elmélet, sokkal inkább összeesküvés gyakorlat van, mert minden elméletnek titulát és csak fantazmagóriának tartott képzelgés szinte az orrunk előtt valósult és valósul meg. A titkos társaságok, amelyek hátterében a már említett magánbankok állnak, 1913-ban vitték véghez a legnagyobb dobásukat, amely a mai napig meghatároz és felülír mindent. Nevezetesen, ármánnyal és erőszakkal megszerezték az USA pénzkibocsájtásának jogát, tehát a magánkézbe való kerülését és innen kezdve ellenőrizhetetlenné vált egy jelentős és világhatalmi tényezőnek számító ország legalapvetőbb és legfontosabb állami szektora. Ezzel tulajdonképpen az USA ütőerét vágták át és többé végkép semmit sem számít, hogy ki az elnök, vagy kik alkotják a szenátust. Ezzel a huszárcsapással pedig minden akadály elhárult egy nagy világméretű háború kirobbantásához. A hadakozó felek csak végrehajtók voltak. Az első nagy háborúnak – amelyet később kereszteltek át, mint I. világháború – a határok átrendezése és a feudális államrendszeren alapuló országok szétverése volt a fő célja. A háború hozadékaként megszűnt az osztrák és a német császárság, az orosz cárság. A háborút lezáró versailles-i szerződések szándékosan lettek nem csak igazságtalanul megalkotva, de azok hosszú távon betarthatatlanok is voltak. Alapul és ürügyként jó szolgálatot tettek a folytatásra. A II.világháborúval a kétpólusú világrendet kívánták az emberiségre szabadítani. A kommunizmus és a fasizmus, valamint számos egyébb eszme mind kizárólag a titkos társaságok ötletéből és ellenőrzése alatt lettek művileg kreálva. Az sem véletlen, hogy kivétel nélkül ezekhez okkultista szimbólum- és jelképrendszert rendeltek. Valójában semmiben sem különbözött Sztálin későbbi internacionalista szocializmusa Hitler nemzeti szocialista rendszerétől. E kettőt mégis szöges ellentétnek gondolják a mai napig is. Ehhez fanatikus és hisztérikus ideológiákat kapcsolva könnyen dróton ugráltatható volt bárki, nem utolsó sorban nagy tömegeket tudtak egymással szembe fordítnai. Mindenki a maga igazában hitt, holott senkinek sem volt valójában igaza. Ahogy létrehozták ezen szélsőséges társadalmi rendszereket, ugyan úgy, ők maguk is szüntették meg, miután beváltották a rendeltetésüket. 

Azonban a mai napig nem pontosan tisztázott a titkos társaságok szerepének mélysége magában, a háborúban, de semmi esetre sem elhanyagolható. Ugyancsak nem lehet egyértelműen ezen köröket egyetlen népcsoporthoz kapcsolni, ám kétségtelen tény, hogy soraikban a zsidók száma és szerepe erősen dominál. Ez azonban további helytelen következtetésre is engedhet következtetni, hiszen sokan kollektív zsidóösszeesküvésként egy kalap alá veszik e nép és vallási csoport valamennyi tagját. Roppant ellentmondásokat találni, amely lehet a szándékos megtévesztés része is, ám az bizonyos, hogy maguk a zsidó bankok és a titkos társaságok zsidó tagjai abszolút nem egyformán viszonyulnak minden egyes zsidóhoz. Az átlag zsidók maguk sem igazán szeretik a magukat kiválasztottaknak nevezett fajtásraikat, élén a cionistákkal. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy számos zsidó igyekezetett asszimilálódni és sokak nincsnek is tisztában zsidó eredetükkel. A zsidóüldözés a háborúval kapcsolatos valamennyi tanulmány szerves része és vezéreleme. Mindenesetre tény, hogy a zsidó bankok hathatós támogatása tette lehetővé a hitleri Németország felemelkedését. Ezen támogatás nélkül soha sem alakulhatott volna ki a nácik rémuralma és ugyancsak ezen bankok tették lehetővé majdan a III. Birodalom bukását is. Látszólag borzasztó ellentmondásos a helyzet, de talán könnyebben átlátni rajta, ha megvizsgáljuk a fentebb említett körök háborús törekvéseit. Ugyanis a második nagy háború fő céljai között megtalálható a zsidó állam, Izrael megteremtése.

A bal oldali képen a zsidó Werner Goldberg, mint az “ideális német katona” a legismertebb náci propagandaplakáton, míg jobbról a szintén zsidó Colonel Walter Holleander.

Zsidókat és a titkos körökhöz tartozó elemeket valamennyi szembenálló fél soraiban bőven találni. A habzó szájjal zsidózó német hadvezetésben is igen magas számban fordultak elő zsidók. Kevésbé ismert tény, hogy a Wehrmacht haderejében mintegy 150 ezer zsidó katona harcolt is, mi több, az egyik legismertebb német propagandaplakáton szereplő német katona, Werner Goldberg szintén zsidó volt. A plakát felirata az ismeretek tükrében pedig egyenesen abszurdnak tűnik, hiszen Werner Goldberg portréja mellett a plákát szövege: “Az ideális német katona”. A legmagasabb náci körökben is szép számban található zsidó, vagy zsidó származású személy. Többek között a képmellékleten is látható Holleander parancsnok, aki ráadásul vaskereszt kitüntetésben is részesült, vagy további magasrangú tiszteket említve, mint General Helmut Wilberg, General Johannes Zuckertort, Commander Paul Ascher, vagy éppen Admiral Bernhard Rogge, hogy csak néhányat soroljak. Továbbá Erhardt Milch marshalle, akinek lányát magasrangú SS tiszt vett feleségül, de meglehetősen sok SS vezetőnek is zsidó volt a felesége. Szintén több zsidó szolgált a titkosszolgálat és a Gestapo soraiban is. Egyes források szerint a zsidók kiirtásában vezető szerepet játszó Heinrich Himmler és az ugyancsak véresszájú Adolf Eichmann sem volt egészen tiszta árjának tekinthető, amely számos kérdést vethet fel. Rossznyelvek szerint, magát Hitlert is ebben a körbe sorolják, mégpedig egyenesen a Rothschild ággal összefüggésben, de önmagában is furcsa, hogy egy osztrák lehetett Németország teljhatalmú ura. Szeretője, majd a háború végnapjaiban már törvényes felesége, Eva Braun is zsidó volt. Hitler egyébként maga jelentette ki, hogy “zsidó az, akit én annak tartok”. Egyesek szerint ez inkább történetesen Hermann Göring szájából hangzott el, azonban ebből a szempontból ez teljesen mindegy, hiszen Göring a III. birodalom második embere volt.

Ami további tény, hogy Németországban nem volt szó a zsidóság szisztemetikus kiirtásáról, viszont feltett szándékuk között szerepelt a zsidó lakosság kitoloncolása mind az anyaföldről, mind a meghódított országokból. Viszont ezt egyfajta kontraszelekció mentén hajtották végre. Feltűnő volt ugyanis, hogy a deportáltak között nemigen találni dúsgazdag, befolyásos zsidót. Az elhurcoltak döntő hányada egyszerű átlagember volt. A lágerekbe hurcolt zsidókat munkaszolgálatra szánták, mint olcsó munkaerőt. Az összes haláltábornak nevezett hely közvetlen közelében hadiüzemek működtek és ezekben dolgoztatták az elhurcoltakat. További tény, hogy ezen gyárak többsége szintén zsidó tulajdonban volt. A fajelméletet a náciknak tulajdonítják, holott a zsidók köreiben már jóval a hitleri birodalom előtti időszakban fontos alaptézisként szerepelt a fajiság kérdése. A fasiszták ideológiája semmiben sem különbözik a zsidóság, kiemelten a cionsták tanaitól, mint ahogy a Hitlernek tulajdonított Mein Kampf tartalma is meglehetősen összecseng a cionista tézisekkel. Egyébként feletébb furcsa, hogy egy olyan korszakalkotónak tarott nemzetvezetőnek, mint Hitler, ez az egyetlen műve, amelynek sem előzménye, sem folytatása nem volt.

Hitler, mint az év embere, az amerikai magazin címlapján.

A második világháborút 1939. szeptember elsejétől datálták, azonban valójában az 1936-ban kirobbant spanyol polgárháború is ide sorolandó, ahol a két fő szembenálló fél mögött megbújva találjuk elsősorban Németországot és a Szovjetuniót. Spanyol földön egyben az új háborús manővereket és fegyvereket is tesztelték, tökéletesítették. Az ázsiai hadszíntéren Japán távolkeleti támadása Kína és Korea ellen 1937-ben viszont mindenképpen a háborúhoz tartozik. Harmadik évben tomboltak a harcok Kína és azon belül is Mandzsúria, továbbá Malájföld, Sziám és Burma területén, amikor sor került Lengyelország megtámadására. Szintén bevett szokás a hitleri Németország démonizálása, holott a többi állam sem maradt el tőle semmiben sem, legyen az ármány, vagy kegyetlenkedés. Ráadásul a németek, mint kikiálott ügyeletes gonosztevők szemlélet főleg a háborút követően terjedt el. Arról nem is beszélve, hogy a világ közvéleménye egyenesen szimpatizált a németekkel. Az amerikai Time magazin Adolf Hitlert választotta az év emberévé 1938-ban, a következő évben pedig Sztálint. A német hadseregben egy külön hadtestet is felállítottak a rengeteg külföldi önkéntes részére, akik közül éppen olyan országok polgárai voltak, akik Németország ádáz ellenségei közül kerültek  ki. Németország az első körben csak az első világháború békediktámumát kívánta eltöröltetni és egykori területeinek visszaszerzésére összpontosított. Első lépésként létrejött Németország és Ausztria egyesítése 1938-ban, majd Csehszlovákiát szállták meg a nyugati nagyhatalmak beleegyezésével. Csehország német tartománnyá vált, Szlovákia pedig a németek szövetségesévé.

Lengyelország volt a következő lépcsőfok, tekintve, a lengyelekhez jelentős és főleg német lakta területek lettek csatolva. Lengyelország korábban hosszú időre eltűnt a térképről és megszűnt, mint állam. Területén Németország és Oroszország osztozott. Az I. világháborút követően vált ismét független országgá Lengyelország, amely első sorban Németország rovására nyert olyan területeket is, amely a korábbiakban soha sem volt lengyel fennhatóságban. Kisebb területek Magyarországtól is a lengyelekhez kerültek. A lengyelek megerősödve és önbizalommal telve további területeket igyekeztek mind a németekől, mind az oroszoktól megszerezni. 1939 augusztusában a lengyelek baráti szerződést kötöttek Angliával és Franciaországgal, amellyel két erős szövetségest tudhattak maguk mögött. Részben ez is hozzá járult ahhoz, hogy a lengyelek bátran ellentmondtak és minden német javaslatot visszautasítottak, hiszen biztosak voltak abban, hogy amennyiben támadás érné őket, szövetségeseik megvédenék. Ebben mind az angolok, mind a franciák megerősítették a lengyel felet. Arra azonban senki sem számított, hogy Németország és a Szovjetunió pedig egymással köt paktumot, amely minden akadályt elgördít a németek akarata elől a lengyelekkel szemben. Így történt, hogy 1939. szeptember elsején hajnalban megindult a német invázió Lengyelország ellen, ugyanakkor a német-szovjet titkos megállapodásnak megfelelően a Szovjetunió pedig keletről támadta meg Lengyelországot. A két fél néhány hét alatt elsöpörte a lengyeleket és területüket maguk között felosztotta. Németország sokkal nagyobb területet nyert ezzel, mint az eredeti követeléseikben szerepelt, míg a szovjetek is alaposan kitolták nyugatra a határaikat. A lengyelek megszállása mellett a teljes Baltikumot – Észtországot, Lettországot és Litvániát – is bekebelezték, amelyek a Szovjetunió részévé váltak. A lengyeleket cserben hagyták szövetségesei, bár mind Franciaroszág, mind Anglia hadatüzent Németországnak, azonban nem tettek gyakorlatilag semmit. Tekintve, hogy mindkét ország jelentős gyarmattal rendelkezett, a háborúba ezen országokat is automatikusan belerángadták a konfliktusba. Számos ázsiai és afrikai ország jelentős haderővel egészítette ki a későbbiek folyamán gyarmattartóikat, főleg India és az észak-afrikai országok.

Amivel a szovjet propaganda soha nem dicsekedett: Németek és szovjetek a közösen elfoglalt Lengyelország romjai felett.

A szovjetek a hatalmas területszerzés után sem tétlenkedtek, mert még ugyan abban az évben megtámadták Finnországot is. Skandinávia így bekapcsolódott a háborúba, noha a másik két ország, Norvégia és Svédország elvileg semlegesek voltak. A svédek azonban a német hadiipart látták el a nélkülözhetetlen acéllal és biztosítva ezt a roppant fontos tényezőt, a következő évben Németország elfoglalta a szomszédos Norvégiát és felügyeletet kívánt gyakorolni az Északi-tengeren. Ezen harcszíntéren az angol flottával vívtak nagy csatákat. A németek 1940 nyár elejére gyakorlatilag elfoglalták teljes Nyugat-Európa szárazföldi részét. Hollandia, Dánia, Belgium és Luxemburg után térdrekényszerítették a franciákat is. Közben két be nem tervezett frontot is kellett Hitleréknek nyitniuk. Az olaszok nagyratörő hódítási tervük részeként Albánia elfoglalását követően, Görögországot akarták megkaparintani, továbbá újabb gyarmatokat szerezni Afrikában a korábban megszállt Etiópia mellett. Azonban az olaszok minden hadszíntéren csödött mondtak és német szövetségesei igyekeztek mentőövet nyújtani a számukra. A görög területekért folyó küzdelemnek elengedhetetlen feltétele volt a teljes Balkán ellenőrzése. Egyfelől Bulgária és Románia, mint német szövetséges jelentett támogató pontot a tervekhez, míg Jugoszlávia biztosította Németország és szövetségeseit, így gond nélküli átjárót jelenthetetett volna a térség legjelentősebb államának együttműködése. Ám az angolok a háttérben puccsal megbuktatták a jugoszláv kormányt, így a németek kénytelenek voltak harcok árán biztosítani a jugoszláv területeket mind a Görögoszág elleni felvonuláshoz, mind az utánpótlási vonalak zavartalanságához. A legtöbb megtámadott ország lakossága nem egyformán viszonyult a betolakodókhoz. Egyesek kisebb-nagyobb mértékben a megszállókkal szimpatizáltak és kollaboráltak, ezzel tovább fokozva a kaotikus viszonyokat. Egyik legjellemzőbb példa az említett Jugoszlávia, ahol nem csak a sokféle nemzetiségi összetevő miatt volt sajátos a helyzet, de egy ugyanazon népcsoporton belül sem volt egység és sokuk egymással szembe is fordult. Szerbek és horvátok nem elhanyagolható mértékben a németeket támogatva harcoltak.

A németeknek már csak Anglia volt az egyetlen számottevő hadbanálló ellenfelük, amellyel hajlandóak lettek volna akár megegyezni is, ám az angolok visszautasították ezt, így Angliát is megtámadták a németek légi úton. Bár el nem tudták foglalni a szigetországot, annyit mindenképpen elértek, hogy az angolokat távoltartsák a további harci eseményektől az európai kontinensen. Ezzel pedig biztosítottnak látták a Szovjetunió megtámadását, amelyet nem csak kizárólag újabb hódítás miatt eszközöltek, hanem egyfajta megelőző csapásnak is tekintették. Ugyanis meggyőződésük volt, hogy Sztálin feltett szándéka a nyugatra való további terjeszkedés. Ezen felül a fentebb említett két mesterségesen létrehozott rendszer, a nemzeti és az intenacionalista szocialista rend egymással való leszámolása. Tekintve, hogy Németország 1941-ben helyzeti előnyben és haditechnikai fölényben volt még, így halaszthatatlanná vált számára a Szovjetunió mielőbbi megtámadása. 1941 végére reális valóságnak tartották, hogy megsemmisítsék a Sztálin vezette országot. Moszkva alatt azonban megakadt az invázió, majd a következő évben Hitler és szövetségeseinek csapatai újabb offenzívát indítva egészen a Volga folyóig, Európa és Ázsia határáig nyomultak előre.

Ritka kép a háborúból: Német tengeralattjáró New York partjainál.

1941. december elején az USA is belépett a háborúba, amelyet a Pearl Harborban lévő tengeri flottája elleni Japán támadás váltott ki. Amerika valójában távol kívánt maradni a konfliktusoktól, ám bizonyos körök csak az alkalmat keresték az ürügyre, hogy beléptethessék az addigra a világ szuperhatalmává vált Amerikát. Tény, hogy Pearl Harbort a Japán légierő bombázta, ám ezt az amerikai fél valósággal kiprovokálta és beáldozta a flotta ezen részét csak azért, hogy mint sértett fél, jogosnak mondott felháborodással beszálljon a küzdelmekbe. Amerika azonban nem csak a Japán elleni hadviselésben merítette ki háborús tevékenységét, de egy furcsa és sokak által teljesen érthetetlen szövetségrendszernek lett a tagja. Nevezetesen, Angliával és a Szovjetunióval karöltve közösen vették fel a harcot Németország ellen. Eleinte hadifelszerelések és jelentős anyagi támogatás formájában történt a segítségnyújtás, továbbá fontos titkosszolgálati eredményeket is megosztottak egymással. Az utolsó háborús évben viszont Amerika effektíven is részt vállalt a kontinensen a németek ellen dúló harcokban.

Sztálingrádnál fordult a kocka és innentől kezdve a szovjetek fokozatosan szorították vissza a németeket egyre nyugatabbra. Az 1944 nyarán megnyitott Normandiai fronttal harapófogóba kerültek a németek, akiket mindkét irányból szorítottak vissza az anyaország felé, míg 1945 május elejére kapitulált a III. Birodalom.

A háborúban közvetve, vagy közvetlenül, több más ország is belekeveredett, valamint egyéb területek is a harcok színterévé váltak. Bizonyos formában a földkerekség legtöbb állama valamilyen formában érintetté vált. Ausztrália, Új-Zéland és Kanada az angolokkal és az amerikaiakkal szövetségben harcoló csapatokat küldött. A világháború első tengeri ütközeteinek egyike Argentína és Uruguay felségvizein zajlott az angolok és a németek között. A Graf Spee német csatahajó megsérült, amelyet a németek Montevideo kikötőjébe vontattak, majd tartva az ellenség további támadásától, maguk sűllyesztették el. A nevezett két dél-amerikai ország jelentős szerepet töltött be a háború évei alatt első sorban Európa élelmezésében. Mind az argentinok, mind az uruguayiak jelentős mennyiségű élelmiszert adtak el mindkét szembenálló félnek. A háborút követően mindkét ország számos háborús menekültet fogadott be. A németek több, a háborúval szoros összefüggésben expedíciókat szerveztek a világ távoli részeire is, többek mellett a Déli-sarkra, vagy éppen Tibetbe.

A háború abszurditását jól illusztráló képek. Balra német és orosz katonák, jobbra pedig orosz és amerikai katonák csókolóznak.

Számos furcsa eset is előfordult, amikor az úgymond szövtségesek egymásnak is estek ha az érdekük úgy kívánta. Többek mellett, komoly csatározás folyt az angolok és a franciák között, amelyben komoly veszteségeket okoztak egymásnak. Ugyancsak jótékony homállyal kívánják leplezni a zsidókkal szembeni magatartásukat, ugyanis a Szövetségeseknek pontos tudomása volt a zsidók deportálásáról, mégsem tettek ellene semmit, sőt nem egy menekülteket szállító hajót maguk támadtak meg, vagy fordították vissza a startállomásra.

Bárhonnan is nézzük és bárhogyan is magyarázzuk az eseményeket, egy biztos: Véletlenül soha sem történnek dolgok és a háború pontosan azt a cél szolgálta és azzal az eredménnyel zárult, amelyet a fentebb említett szabadkőművesek több, mint hetven évvel korábban megálmodtak. A világégés a 60 milliót is meghaladó halálos áldozata és legalább kétszer annyi további áldozata semmi esetre sem magasztos eszmékért, vagy az emberiség felemelkedéséért hozatott.

Folytatás következik. A legközelebbi részben Magyaroszág háborús részvételéről lesz szó.

Szabó Gyula

Borítókép: Német katonák masírozása a II. világháború idején.

Forrás és felhasznált irodalom:

  • SAFE Network Forum: Albert Pike három világháború levele, 1871. (angol nyelven) – Eredeti formában: Albert Pike’s Three World War Letter’ 1871, by SNF, March 5., 2018.
  • Los Angeles Times: Zsidók Hitler katonai szolgáltában (angol nyelven) – Eredeti formában: The Jews in Hitler’s Military, by William D. Montalbano, December 24.,1996.
  • Bryan Mark Rigg: Hitler zsidó katonáinak élete (angol nyelven) – Eredeti címe: Live of Hitler’s Jewish Soldiers. Kiadó: Hardback, 2009. ISBN: 978-0-7006-1638-1
  • University Press of Kansas: Elmondatlan történetek zsidó származású férfiakról, akik a III. Birodalomért harcoltak (angol nyelven) – Eredeti formában: Untold Tales of Men of Jewish Descent Who Fought for the Third Reich, by UPK, August, 2016.
  • Bryan Mark Rigg : A rabbi, amelyet Hitler katonái mentettek meg (angol nyelven) – Eredeti címe: The Rabbi Saved by Hitler’s Soldiers. Kiadó: Hardback, 2016. ISBN: 978-0-7006-2261-0
  • History: A németek megtámadják Lengyelországot (angol nyelven) – Eredeti formában: Germans invade Poland, by History.com.editors, July 28., 2019.
  • Ránki György: A második világháború története – Gondolat könyvkiadó, 1982. ISBN: 9632811240.
  • Karsai Elek : A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig – Kossuth könyvkiadó, 1981. ISBN: 9630918137.
  • Pap Gábor: Bakócz Tamás, Mediciek, Fuggerek, proletariátus, Székely (Dózsa) György – Pentele Szakrális Szabadegyetem, előadás 2011.
  • HVG: Fuggerek: Mérhetetlen kapzsiságuk szülte a modern világot. hvg.hu, 2009. augusztus 25.
  • Médiavadász: A Rothchild-ház története. Médiavadász.blog.hu, 2017. március 14.
  • Time magazin: Az év embere: Adolf Hitler, 1938. (angol nyelven) – Eredeti formában: Adolf Hitler: Man of the Year, 1938. Time, January 2., 1939.
  • Alexander Giese: Szabadkőművesek. (magyar nyelven) Libri könyvkiadó, 2013. ISBN: 9789633101896.
  • Körösztös György: Az Illuminátusok és az új világrend – Angyali Menedék könyvkiadó, 2017. ISBN: 9786155647109
  • Sophia Smith Galer: Az illuminátus összeesküvés véletlen találmánya (angol nyelven) – Eredeti formában: The Accidental Invention of the Illuminati Conspiracy, editor: BBC, 2017.
  • The Jewish Magazine: Zsidó katonák Hitler náci hadseregében (angol nyelven) –  Eredeti formában: Jewish Soldier in Hitler’s Nazi Army, by Jerry Klinger, September, 2011.
Facebook hozzászólások
(C) 2017-2020 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top