Mi lesz veled drága Szentély, merre tovább Buzánszky stadion?

Mi lesz veled drága Szentély, merre tovább Buzánszky stadion?

Dorog, Hírek, Sport Comments Off 965

Az elmúlt években beindult országos stadionrekonstrukciós programban a dorogi Buzánszky Jenő stadion is érintett. Az erre szánt központi pénzalap differenciáltan lett elosztva, azaz nem minden egyes létesítményre folyósítanak egyforma összeget. Dorogra a legkevesebb költséget szánják, amelyből ki sem futná az előírt, minden kötelező minimumfeltétel, viszont az megeshet, hogy ennek a száz éves patinás sportkomplexum arcát kedvezőtlenül átszabja. A beruházás mértéke és a stadionunk betöltött szerepe a felújítással kapcsolatban  megkívánná a pontos és folyamatos közösségi tájékoztatást, ám ezek még nyomokban is alig fellelhetők. Éppen ezért komolyan aggódom a stadionunk jövője miatt – Szabó Gyula cikke.

A központilag előirányzott stadionfejlesztési program országosan mintegy 40 helyszínt érint, közte a dorogi stadiont is. A Magyar Labdarúgó Szövetség határozatának megfelelően, az első- és másodosztályban szereplő sportegyesületek pályáival szemben olyan követelményeket támasztanak, amelynek egyetlen magyar sportlétesítmény sem tudott, vagy csak részben megfelelni az adott formájában. Az érintett, összesen 32 klub mellett további, egyéb megfontolásból, a büdzsébe bevett egyesület létesítménye, valamint az egykori Népstadion, újabban Puskás Ferenc stadion teszi ki a listát. Ahhoz, hogy legalább másodosztályú minősítést kapjon egy sportlétesítmény, a következő minimumfeltételek szükségesek: Minimum 600  ülőhely kapacitású fedett lelátó (az ülőhelyek csak a szabványszerűen előírt támlás székek lehetnek), fűthető játéktér (a pálya alácsövezésével kialakított fűtő- és locsolórendszer kiépítése), jól elszeparált, külön beléptetővel megközelíthető vendégszektor büfével és illemhellyel ellátva, villanyfényes kivilágítás az esti mérkőzések lebonyolításához, továbbá értelemszerűen komfortos öltözők, zuhanyzók, játékvezetői tartózkodó, további büfék és illlemhelyek a hazai szurkolók részére is. Ezen felül szintén biztosítani kell a megfelelő rendezőséget (biztonsági szolgálat), a rendőrség és mentők helyét, a hangosítást (stúdió) és a parkolóhelyeket.

Amikor három éve nyáron a dorogi csapat sikeresen feljutott az NB II-be, az induláshoz a hazai pályájának másodosztályú engedélyre – a gyakorlatban az angolból átvett kivefejezést használják a licence elnevezéssel – is  szükséges volt. Számos csapat csak úgy vehetett részt a bajnoki küzdelmekben, hogy albérletbe kényszerült olyan helyekre, ahol a másodosztályú licence adott volt. Több ilyen klub – és kivétel nélkül Dorognál nagyobb települések csapatát érintve – volt kénytelen ezáltal hazai meccseit is idegen környezetben játszani. Köztük a legtöbben ideiglenesen, mert menet közben elkezdődtek a pályafelújítási munkálatok, amelynek végeztével és a kívánt engedély megszerzésével, idővel végre visszaköltözhettek a saját pályájukra. A dorogi stadionban minimális átalakítással minden nehézség nélkül egyből meg is kapta Dorog a másodosztályú pálya licence-t. Ehhez csupán le kellett választani és elkeríteni a vendégszektort, ahhoz egy kis büfét, mobil toalettet kihelyezni, továbbá közel ezer ülőkével felszerelt ülőhelyet biztosítottak, amelyből 600  ülőhely a fedett tribünben lett felszerelve. Ezen felül megnyitották a nyugati bejáratot is, így három külön kapun keresztül lehet bejutni a létesítménybe. A szabályok időközben eszközölt további szigorításai miatt viszont a jövőben komolyabb munkálatok szükségesek, amelynek már anyagi vonzatai is jelentősebbek. Az erre szükséges anyagiakat fedezné a központi pénzalap, amelyet a jelenlegi Kormány szorgalmaz és felügyel.

Egy emlékkép a dorogi stadion utánozhatatlan hangulatát idézi.

Az alapfellálás is meglehetősen ellentmondásos, hiszen a központi kasszából a dorogi stadionra szánt összeg nem fedezi az előírtakhoz szükséges beruházásokat. Közel két éve született döntés arról, hogy Dorog 680 millió forintot kap. Ennek alapján készült egy kalkulálás és helyi tervezet, hogy ebből a fedett lelátó tetőszerkezetét fogják felújítani az eredeti tetőzet pontos másával, továbbá tetővel látnák el az állóhelyet is, valamint megtörténne a pálya fűtésének kiépítése. Ebben viszont nincs benne a világítás, amely egyébként a legköltségesebb elemek egyike volna. Ezért tavaly ilyenkor a helyi illetékesek pótköltségvetési keresetet kívántak benyújtani, amely végül 1.1 milliárd forintra emelné a teljes összeget és abból már a villanyfényes világítás is kijönne. Ebben az esetben viszont számos, eddig fel sem merült változtatást is felvázoltak. Egyelőre nincs tudomás arról, hogy sikerült-e ezt a magasabb összeget elnyerni, de arról is szűkösek az információk, hogy pontosan mit is akarnak Dorogon megvalósítani a felújítások során.

A közelmúltban csak Tittmann János polgármester a stadionrekonstrukciókat ügyelő szervhez intézett nyílt levele került megismerésre, amelyben városunk első embere aggályait fejezte ki a pályafűtés kiépítésével kapcsolatban és mentességet kért ez irányban. Tittmann úr ezen igyekezete dícséretes és feltétlen támogatásra érdemes, hiszen tökéletesen felesleges tétel a játékterek fűtése még akkor is, ha a felsőbb körök ezt mégis előírásnak veszik. Amikor százával fagynak emberek halálra az országban minden télen, különösen beteges törekvés fűthető pályákra kötelezni a klubokat. Arról nem is beszélve, hogy mennyire költséges annak üzemeltetése, amely természetesen az egyesületeket terheli. Számos egyéb kontraindikáció is felmerül ezzel kapcsolatban. Néhány téli időpontban lejátszandó meccsért érdemes-e ekkora és ilyen nagy volumenű beruházás? Amennyiben belevágnak, Dorogon jó ideig nem lehet futball mérkőzést rendezni, a csapatnak költöznie kell a munkálatok teljes ideje alatt. A legközelebbi alkalmas pálya csak a fővárosban van. A klub kiadása szignifikánsan nőne, hiszen pályát kell bérelnie, oda kell utaztatni rendszeresen a csapatot. Ott is maga kell gondoskodjon a rendező és biztonsági szolgálatról és elesne a hazai meccseken megszokott jegyeladásból származó bevétel jelentős részétől. Ezen felül hatalmas földmunkálatokkal szét kell túrni azt a kitűnő alapú dorogi pályát – a jelenlegi gyepszőnyegnek búcsút is kell inteni, hiszen az többet nem lesz felhasználható -, amelyet számos más stadion játékterétől eltérően, igazi

szakemberek, helyi bányamérnökök tervei és irányítása alatt alapoztak. Bele gondolt-e bárki is abba, hogy az elkészült földalatti csőrendszer időközönként karbantartásra szorul, vagy bármilyen üzemzavar esetén csak a pálya, a játéktér újra feltúrásával lehet majd hozzáférni? A fűtésrendszer kérdésével kapcsolatban semmit sem tudni jelenleg. Polgármesterünket valószínű még válaszra sem méltatták odafentről. Azonban amennyiben kap is visszajelzést, minden bizonnyal elutasításra számíthat. Egyetlen kivételről van tudomásom, mégpedig a kaposvári Rákóczi stadionnal kapcsolatban. Ha nem is véglegesen, de ott előfordult, hogy halasztást kaptak a fűtésrendszer kiépítésével kapcsolatban, pedig a helyi csapat jelenleg az NB I-ben szerepel. Meglehet, még az is egyfajta sikernek számítana, ha egyelőre időt nyernénk. Az eset abszurditását jól mutatja, hogy ahol már van fűthető pálya, nem használják a magas költségek miatt, ugyanakkor senki nem is ellenőrzi, vagy kötelezi az egyesületeket a használatára. Akkor meg tényleg minek?

Azonban sajnos nem csak a fűtésrendszer az egyetlen aggasztó pontja a felújításnak. Számos olyan helyi tervezet szivárgott ki, amely a stadionukra nézve egy cseppet sem előnyös. Előjáróban alapból probléma a nyilvánosság kirekesztése a beruházás részleteiből, terveiből. Ez abszolút nem vet jó fényt a helyi önkormányzatra. Furcsának, egyben elfogadhatatlannak találom a túl nagy hallgatást. Minden beruházásról kapnak az itt élők és a külvilág is bizonyos fokú tájékoztatás. A legtöbb fejlesztésről évekkel korábban is már elérhetők információk, sőt tervrajzok, egyes esetekben makettek, diorámák. Csak a közelmúltban előforduló példákat említve, nem volt titok sem a birkózócsarnok építési tervének részlete és vele párhuzamban a sportcsarnok felújítás, ugyan úgy a két jelentős helyi általános iskola felújítása, a Gáthy könyvtár és múzeum, a Miniverzum és sorolhatnám. Miért éppen a sporttelep kivétel ezalól? Alapvető lenne egy ilyen fontos szerepet betöltő, szinte minden dorogit érintő objektum jövőjével kapcsolatban ismerni a terveket, ne adj’ Isten, kikérni a lakosság és vele együtt akár a sportolók véleményét, ötleteit. Jelen esetben azonban még akkor sem ismerhetőek meg a pontos tervek, ha valaki célzottan utána kíván járni. Magam is csak innen-onnan kapott mozaikdarabokkal próbálok tisztán látni, pedig még illetékesektől is érdeklődtem, de eddig semmi konkrétat, főleg nem megnyugtató részleteket tapasztaltam. Ezért is aggódom a stadion jövője miatt és ha csak a fele is megvalósul annak, ami eddig mégis kiszivárgott, akkor szeretett sportlétestményünk sokat fog veszíteni mind értékéből, mind varázsából.

A világon egyedülálló Déli kapu. 2016-ig még a hazai nézőknek is fenn volt tartva.

Minden Doroggal kapcsolatos történés szívügyem, de a Pálya egy külön kategória. Elfogultság nélkül is, egy komoly és szép létesítmény, amely számos olyan egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik, amelyet nem csak becsülnünk, de védenünk is kell. Kétségtelen tény, hogy stadionunk az ország legrégebbi még működő sportlétesítménye, amely egy évszázados fennállása során mindvégig megőrizte az eredeti arculatát. Ezen felül egy koplett sportaréna, ahol gyakorlatilag minden versenysport űzhető. Még egy kiválóan kivitelezett, esztétikus stadiont sem szívesen adnék érte cserében, de kérdem én, hol vannak, főleg hazánkban igazán szép stadionok? Mert a modern tervek alapján épültek jórésze egyenesen ronda, jellegtelen, a kivitelezési hiányosságok és amolyan fércmunkák miatt pedig cseppet sem időtállók. Arról nem is beszélve, hogy szinte kivétel nélkül kizárólag a futtbalnak vannak fenntartava, száműzve minden más sportágot. Egyetlen üdítő példa a nyíregyházi Városi stadion, amely a közelmúltban történt felújítása után is kifejezetten szép, eredeti jellegét megőrizte és komplett sportstadionnak minősül. Igaz, nem biztos, hogy ez így is maradna, mert volt arról szó, hogy lesznek ott is további átlakítások. De maradjunk a dorogi példánál. Jelenlegi formájában ez a stadion a szintentartás és karbantartási munkálatokon kívül túl sok változtatásra nem szorulna. Fejlesztésként csak a villanyfény kiépítése számítana valóban kedvező, haladó előrelépésnek. Az egy dolog, hogy az esti meccseknek milyen varázsa van. Mind a sportolóknak, mind a szurkolóknak nagy segítségére lenne, ha nyáron nem a rekkenő hőségben kellene a rendezvényen résztvenni, hanem kellemesebb klímaviszonyokban, napnyugtát követően lehetne megtartani a sporteseményt. Ugyan így a téli időszakban a nappalok rövidsége miatt nem ebédidőben történnének a meccsek, hanem pár órával későbbre lehetne szervezni. Dorogot leszámítva már az összes NB II-es csapatnak villanyfényes pályája van. Kivétel még a furcsa viszonyok közepette lévő Budaörs esete, amely hoszzú évek óta Tatabányán vendégszerepel hazai mérkőzései során. A nagy stadionfejlesztés viszont Dorogon továbbra sem biztosítaná a világítást.

A felreppenő hírek közül visszatérő tétel, hogy az atlétikapályát fel akarjár számolni. Az egykori komplett atlétikai pályának visszafejlesztése, illetve leépülése korábban már végbement, hiszen felszámolták a súlylökőpályát, a távolugrógödröt, a magasugrás helyét, most viszont a gyepszőnyeget körbeölelő salakos futópályát is fel akarják számolni. Igaz, Dorogon jelenleg nem működik csak utánpótlás, diák és tömegsport jellegű atlétika, valamint a labdarúgók is kiválóan tudják hasznosítani, mégis ez az egyik elem, amely végleg eltűnhet a Buzánszky stadionból. Egykor az ország legkiválóbb atlétikapályájaként tartották számon és a legnevesebb atlétikai versenyeket is rendeztek itt. Ezen a pályán több évtizeden keresztül a magyar atlétika legkiválóbb képviselői kivétel nélkül versenyeztek. Különösen a futás még napjainkban is népszerű és sokan hódolnak e szenvedélynek, a városban tradícióvá erősödött futóversenyekről nem is beszélve. Valamennyi örökre száműzve lenne ebből a sportlétesítményből. Csak azt ne mondja valaki erre, hogy a közfelháborodást kiváltott, idén nyáron kreált Otthon téri futókör hivatott kiváltani. Ott hivatalos sportverseny nem bonyolítható le és a tömegsport kedvelt futóversenyei is kiszorulnak a stadionból. Pedig nem kell ecsetelni, hogy mennyire hozzájárult a nívóhoz a helyszín. Azonban ha felszámolják a futópályát, mi lesz helyette? Egy légüres, kihasználatlan tér, hiszen Dorogon tökéletesen alkalmatlanok lennének a körülmények egy klasszikus értelemben nevezett futballkatlan kialakítására. A lelátók attól nem kerülnének közelebb a futballpályához, ha csak…. 

Máris itt is a következő dilemma hiszen olyan hírek is felreppentek, miszerint nemes egyszerűséggel eldózerolnák a fedett tribünt és építenének helyette egy modernet. Azt pedig már közelebb húzhatnák fel, szorosan a játéktér mellé, mégpedig úgy, hogy a pálya keleti szélét feltolnák teljesen az állóhely vonalába és a nyugati oldalon kapott másik szegély ki is jelölné az új fedett lelátó helyét. Ezzel gyakorlatilag egy széles, két-háromsáv széles utcányi terület szabadulna fel a tribün és a Zsigmondy lakótelep között jelenleg is meglévő út között. Itt akár parkolók is kialakíthatók lennének, vagy egy komoly szélességű utat kaphatna a lakótelep. Azonban van egy kis gond mindezzel. A kisebbik, hogy a jelenlegi tribünnel egyvonalban sorakozó két épületet, közte a jelenlegi, egyébként kifejezetten kulturált illemhelyet is el kellene tüntetni, a nagyobb gond, hogy a mindent kielégítő öltözősor fürdőstől, irodákkal, szertárral és mosodával együtt szintén erre a vonalra esik. Ezt felszámolni aligha lenne észszerű döntés, arról nem is beszélve, hogy mindez honnan lenne pótolható? A tribün lebontása amúgy is egyenesen bűn volna, de valódi értékeink és a híres városi szlogen – miszerint “A Jövőnket építjük, de múltunkat nem feledjük!” – szembeköpése is egyben. Hallani lehetett a pálya hosszanti vonalában való elcsúsztatásáról is, amely szintén minden értelmet nélkülöz. Ugyanis ebben az esetben vagy neki tolják a Déli kapunak a játékteret, vagy rápréselik a műfüves edzőpályára. A kerítésről sem esett még szó, amely a pályán lévők biztonságáért is felelős. A jelenlegi kerítés még csak-csak megteszi, főleg a futópályának köszönhetően, ugyanis tisztes távolságot biztosít a nézők és a pályán lévők között. Ha viszont a fennt említett futballstadiont erőletetnék, úgy egy masszív és kétszer ilyen magas kerítés állítása elkerülhetetlen, de még az sem szavatolná, hogy a mérkőzés folyamán a drukker könnyen megérintheti a játékosok, vagy akár a partjelzők buksiját, egyebeket ne is ecseteljek.

Fenséges látvány. Az állóhelyet övező fasor lombkoronái természetes díszként. Érdemes volna eltüntetni egy tető miatt?

Ami szintén eltökélt szándék, az állóhely tetőszerkezettel való ellátása. Aki életében volt már meccsen tudja, hogy a tető olykor igen jótékony is tud lenni, de legalább olyan kellemetlen is. Nyáron olyan nyomasztó hőséget gerjeszt, hogy a tűző napon sem sokkal rosszabb annál. Esőben is csak akkor hatékony, ha nincs hozzá szél, de sajnos van egy rossz tulajdonsága az időjárásnak, amely miatt ez ritkán következik be. Ráadásul Dorogon a nyugati szél az egyik uralkódó széljárás, így a lelátón attól még ugyanolyan szépen el lehet majd ázni, mintha tető sem volna a fejük felett és ez a havazásnál is igaz. Azt már ne is ecsetelje az ember, hogy amennyiben nincs jól kiszámítva a tetőzet benyúlása, úgy mégjobban eláznak a nézők, mert a tetőről éppen a nyakukba hull a  további égi áldás. Sok magyar stadion “jó” példa erre. Ami viszont a legrosszabb az állóhely fedél alá vonási szándékának, hogy a lelátó mögött húzódó gyönyörű fasort máris lehet kivágni hozzá. Dorogon a közelmúltban úgy is rengeteg fa kerül kiirtásra, ezt már igazán ne sajnáljuk, nem? Pedig csak csendesen jegyzem meg, hogy nem csak szépek azok a fák, de bizony hűst is adnak, s nem utolsó sorban, egészségesek. Sokkal inkább a lelátósorokat kellene rendbe tenni és kicsinosítani. Bárhonnan is nézem a dolgot, bármelyik felsorolt elem valósul meg, külön-külön és együtt is egy értéktelen torzóvá degralálja a sporttelepet, amelyen változtatni többé már nem lehet. Dorog csúfsága lészen, arról nem is beszélve, hogy olyan kiváló elődeink emlékét tapodnák, mint Gáthy Zoltán, Schmitd Sándor, vagy Kompolthy Ödön.

Elviekben a jövő év elejétől megkezdődnek a munkálatok, miközben jószerével senki sem tud semmi biztosat. Mielőtt az első kapavágásokat megejtenék, érdemes volna a fentieken elgondolkodni. Vannak szép számban olyanok, akik éppen az egyedi arculata miatt akár külföldről is felkeresik, hiszen alig található a világon ilyen. A Déli kapu pedig egyenesen unikum. Ilyen szép, tradícionális stadionbejárat még a régi időkben sem igen épült másutt. Örömteli, hogy a kaput csodálatosan felújították, az pedig végkép csoda, hogy öt évvel a felújítás után ugyan olyan szép maradt és kivételesen a barbár rongálók megkímélték. Az más kérdés, hogy jelenleg a mérkőzések során csak a vendég drukkerek élvezhetik, ugyanis a stadion három éve született legújabb beléptetőrendszerének értelmében, kizárólag az ellenfél szurkolói közlekedhetnek rajta kereszetül. Ez pedig egy egy kevésbé átgondolt terv miatt alakul így, ugyanis a vendégszektornak az állóhely teljes déli felét tatják fenn a számukra, pontosan akkora területtel, mint a hazai nézőknek jut. A legnépesebb ellenfél tábor is elférne a lelátórendszer bal (északi) oldali szakaszának szivattyúház alatt kialakított karámban, amely jelenleg tökéletesen kieső, senki által nem használt semleges zóna. A vendégek részére kiválóan alkalmas lett volna a délkeleti kanyarban kijelölni szektort, amely nem nagy ráfordítással könnyen kialakítható lett volna. Néhány betonozott lépcsősor és a hozzá tartozó, a Sportcsarnok mögötti parkolóból nyíló kiskapuval, önálló bejárattal megoldható lett volna. A vendégek beléptetése praktikusabb lenne, ráadásul a hazai nézőktől, különösen a dorogi keménymagtól még messzebb kerülnének, a hazai drukkerek pedig nyugodtan használhatnák a Déli kaput mind az állóhely, mind a tribün megközelítéséhez.

Régóta sugallom, hogy a stadion két külön ékköve – Déli kapu és a Zenepavilon – mellett párhuzamosan a teljes létesítményre ki kellene terjeszteni a műemlékvédelmet. Az említett két objektum is egyelőre csak helyi műemlékvédelem alatt áll, de már az is valami. Hiányolom a lakosság és az érintett személyek pontos tájékoztatását, pedig joga volna minden érdeklődőnek értesülni a tervekről. Volna olyan beruházás, fejlesztés, amellyel még szebbé lehetne varázsolni a stadionunkat, amelyek valóban jótékony változtatások lennének, azonban jelenleg még azzal is elégedett lennék, ha megmaradnának a jelen állapotok. Minden bizonnyal a játéktér széttúrásával járó alácsövezést nem úszhatja meg a sporttelep, a villanyfény pedig továbbra sem fog megoldódni, de legalább a futópályát és az állóhely mögötti fasort ne tegyék tönkre. A stadionunk múltjáról, étrékéről az internetes lexikon oldalain részletesen lehetet tájékozódni. Érdemes tanulmányozni és ennek szellemében hozni valóban felelős döntéseket, amelyek a dicső elődök szellemiségét is magában foglalva, a jövőnek is időtálló, valódi értéket biztosít.

Borítókép: A fedett tribün napjainkban

Szabó Gyula

Facebook hozzászólások
(C) 2017-2020 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top