Örök mérlegen: Dorog – Nyíregyháza

Örök mérlegen: Dorog – Nyíregyháza

Dorog, Hírek, Sport Comments Off 28

Május első vasárnapján, Anyáknapján a Nyíregyháza Spartacus FC – korábban ismert volt, mint Nyíregyházi Vasutas SC (NYVSC), vagy Nyíregyházi FC is – csapata fogadja a dorogiakat. A két település földrajzi elhelyezkedéséből adódó jelentős távolság  az eddigi viszonylag ritkán sorrakerült egymás elleni mérkőzésekkel tűnik egyenes arányban harmonizálni. Azonban természetesen nem ez hozta, hogy a két csapat ezidáig mindössze öt bajnoki évadban került össze egymással. A mai összecsapás mini jubileumként a két fél tizedik találkozója lesz. Az eddigi 9 mérkőzés alapján egy meccsnyivel a nyírségiek  vannak előnyben – Szabó Gyula összefoglalója.

A legelső alkalommal az  NB I/B-ben, 1967. június 4-én, Dorogon 3 ezer néző előtt csaptak össze, ahol a kezdő sípszótól a mieink huszáros rohamokkal ostromolták a vendégek kapuját. Már az első 5 percben 2-3 biztos gólnak látszó helyzetet teremtettek és hagytak kihasználatlanul. A nagy nyomás továbbra sem csökkent és még az első tíz perben egy mintaszerű támadást követően vezetést szerzett a Dorog, majd a félidő derekán tovább növelte előnyét. Jellemző, hogy az ellenfél csak a 40. percben jutott el először a dorogi kapu elé, majd pár perc alatt két kecsegtető helyzetük is adódott, végül egy nagy védelmi hibából szépítettek szűk két perccel a játékrész vége előtt. A látottak alapján legalább 5-6 gólos dorogi vezetéssel térhettek volna pihenőre a csapatok. A térfélcsere nyiltabb és változatosabb küzdelmet hozott, felváltva kerültek veszélybe a kapuk is. Az utolsó negyedórára ismét a dorogiak első félideji játéka dominált és újabb gólt lőve bebiztosították a 3-1-es győzelmüket.

Közvetlenül az őszi visszavágó előtt csapatunk két legjobbja, Fellegi István és Virág Pál sérülés miatt nem állhatott Buzánszky Jenő edző rendelkezésére. Ennek ellenére az október 22-én lejátszott meccsen – szintén 3 ezer szurkoló érdeklődése mellett – a dorogiak hasonló lendülettel kezdtek, akárcsak az első találkozón. Az egyre fokozódó dorogi nyomás az első húsz percben góllá érett. Nem sokkal később el is dönthették volna a mérkőzést a mieink, ám a tiszta ziccerben kitört Laczkó az elvetődő hazai kapus lábát találta telibe. Az ordító helyzet kihagyása megbosszulta magát, igaz ahhoz kellett a dorogi védelem két megingása is, hogy a Nyíregyháza fordítani tudjon. Ezután a dorogiak rohanhattak az eredmény után, ám hiába játszottak fölényben és kerültek gyakran helyzetbe, nem sikerült újabb gólt szerezniük. A mérkőzés képe alapján még a döntetlen is hízelgő lett volna a vendéglátókra, de végül maradt a 2-1-es állás és vele együtt mindkét pont a Nyírségben.

Kerek három évtized telt el a következő egymás elleni mérkőzésig, amikor az 1997-98-as évadban újfent összekerültek, mégpedig szintén az NB I/B-ben. Az erőviszonyokról annyit, hogy míg a Spartacus a mezőny első számú favoritja volt, addig a mieink újoncként próbáltak az NB III-ból frissen felkerült és gyakorlatilag ugyan azzal a játékosállománnyal megkapaszkodni a kiemelt másodosztályban. 1997. október közepén Dorogon csaptak össze, ahol a piros-feketék alaposan meglepték a bajnokaspiránst. Mindvégig bátran, helyenként kifejezetten jól játszva irányították a játékot és a második félidő elején már kétgólos előnybe kerültek. A második játékrész derekán a vendégek is ébredezni kezdtek és bár nem kis szerencse is kísérte próbálkozásaikat, de ki tudtak egyenlíteni. Az utolsó negyedórában teljesen beszorította ellenfelét a Dorog és számos parázs jelenet zajlott a nyíregyházi kapu előtt, de újabb gólt már nem sikerült szerezniük. A meccs előtt a legtöbb dorogi bőven kiegyezett volna egy döntetlennel, viszont a látottak alpján érthetően csalódott volt a 2-2-es eredménnyel a közel 3 ezres publikum.

A tavaszi visszavágó hétközi fordulóra esett, ennek ellenére egy maroknyi Dorog-szurkoló így is vállalkozott a tekintélyes út megtételére. A listavezető nyírségi csapat odahaza különösen veszélyes volt és nem ismert kegyelmet. Hazai meccseinek jellemző statisztikájához tartozott, hogy gólt is elvétve kapott, olyan pedig egyetlen egyszer sem fordult elő a Sóstói stadionban, hogy vendég csapat vezessen ellenük. Ennek megfelelően a sereghajtó dorogiakat nem sok jó kecsegtette, azonban a mieink minden előzetes papírformát felborítva nem csak bátran, kultúráltan és szemre is tetszetősen futballoztak, de Marczinkó pazar góljával 1-0-ás előnnyel vonulhattak a szünetre. A többezres hazai publikum alaposan meglepetten szemlélte a kisebb csodát, akik olykor egy-egy szép, tetszetős dorogi megmozdulást nem voltak restek megtapsolni. A második játékrészben óriási erőket mozgattak meg a piros-kékek és ha nehezen is és némi szerencsével kísérve, de sikerült a maguk javára fordítani az eredményt. A 2-1-es vereség ellenére abszolút emelt fővel vonulhattak az öltözőbe a dorogi játékosok. Ezt maximálisan megerősítette a hazai közönség is, akik vastapssal köszöntötték a levonuló dorogiakat.

Újabb hosszú szünet után, ezúttal két évtizednyi kihagyást követően három éve lettek ismét csoporttársak és a korábbi két szezontól eltérően, ezúttal már a harmadik egymás utáni bajnoki évadban szerepelnek azonos bajnokságban. Szinte hagyománnyá vált, hogy a sorsolás ezúttal is Dorogra hozta az első meccset. 2016. augusztus végén szépszámú közönség és rekkenő hőség várta a két jó formában lévő csapatot. A mieink két egymás utáni győzelemmel a hátuk mögött léptek pályára, míg a vendégek titokban feljutási álmokat szövögettek. Teljesen kiegyenlített erők küzdelmében a döntetlen igazságosabb eredmény lett volna, de egy jól helyezett csúsztatott fejesgóllal az ellenfél győzőtt 1-0-ra, egyben első ízben tudott nyerni Dorogon. A tavaszi visszavágón, március végén azonban a dorogiaknak sikerült ugyan ilyen arányban győzni. Remekül megszervezetten és taktikusan játszó csapatunk egy nagyszerű kontratámadást követően mattolta a hazai védelmet és rászolgált a sikerre.

Talán már nem is kellene a sorsolással bajlódi az évad elején, hiszen ahogy eddig is, úgy a következő 2017-18-as évadban is Dorogon mérkőztek meg előbb a csapatok. A nyár végi összecsapás abszolút favoritja a Szpari volt, ugyanis ezúttal nem csak nyíltan a feljutási céljaiknak adtak hangot, de pontveszteség nélkül magabiztosan vezették a tabellát, míg a mieink még egyszer sem győztek a szezonban. Ha valaki úgy tekintette volna meg a találkozót, hogy nem tudja melyik csapat a dorogi és melyik a nyíregyházi, bizony könnyen felcserélhette volna őket, ugyanis a Dorogtól volt látható az, amelyet az előzetes papírforma és esélylatolgatás alapján az ellenféltől várt mindenki. A mieink ötletes, gyors és igen lelkes játékkal lepték meg a vendégeket, akik örülhettek, hogy két kapott góllal megúszták az első játékrészt. A mérkőzés képe a folytatásban sem sokat változott és végül a forduló meglepetését szolgáltatva, azonban teljesen megérdemelten, minden csapatrészében az ellenfele fölé nőve 3-0-ás Dorog-győzelemmel zárult a mérkőzés, amely emlékezetes, szép gólokat is hozott.

A tavaszi visszavágónak sem a dorogiak voltak az esélyesei, akik meglehetősen gyenge szériát produkáltak abban az időben. A hétközi fordulóra esett mérkőzésen ennek elléne sokáig jól alakult számukra az eredmény. Noha a hazaiak 11-esből  vezetéshez jutottak (az esetnél a játékvezető először tovább intett, majd némi hezitálást követően fújta be a büntetőt), ezt egy szépségdíjas góllal sikerült kiegyenlíteni. 12 perccel a vége előtt a vendéglátók megint előnyt szereztek, majd a hosszabítást követően, a 92. percben újabb gólt elérve nyertek 3-1-re.

Feleslegesnek is tűnhet ismét hangsúlyozni, hogy rendre a Dorog a pályaválasztó az őszi szezonban, de tény, hogy ezúttal is hazai környezetben csaptak össze először a jelen bajnoki évadban, mégpedig tavaly november 11-én. Sokáig úgy tűnt, hogy sikerült mindhárom pontot otthon tartani. Egygólos vezetéssel fordultak a csapatok, amelyet a hajráig meg is őriztek, de egy szerencsétlen góllal végül 1-1-es döntetlen született.

A két csapat eddigi mérlege: 9 mérkőzésen 3 dorogi és 4 nyíregyházi győzelem mellett 2 döntetlen, 13:12-es gólarány. A negatív összesítés ellenére a gólarányunk viszont pluszban van, amely részben annak tudható be, hogy míg a mieink egyetlen egyszer voltak csak gólképtelenek, addig ellenfelük két meccsen sem tudott gólt elérni.

Hazai mérlegünk: 5 meccsből 2 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség, 9:5-ös gólarány.

Idegenben: 4 meccsből 1 győzelem, 3 vereség, 4:7-es gólarány.

Nyíregyházán nem a legszerencsésebb a csapat, azonban ellentételként legalább mind a négy alkalommal betalált az ellenfél kapujába. Ezidáig egyszer sem végződött döntetlere a nyírségiek otthonában telt vizitálásunk.

A mindkét csapathoz kötődő játékosok közül a Békéscsaba elleni összefoglalóban már méltatott dorogi Varga János kezdi a sort, akit Dorogról az akkor NB I-ben szereplő Nyíregyháza igazolt le 1982-ben és akárcsak később Békéscsabán, úgy a nyírségieknél is alapember volt, mégpedig a csapat törtenének legjobb időszakában. Kevésen múlott, hogy nem sokkal később egy másik kiváló dorogival, Goldschmidt Gyulával is erősödjön a Szpari, ám végül meghiúsult az átigazolás és Goldschmidt maradt Dorogon. Szintén a Dorog játékosai voltak egykor Arany László, Szatmári Csaba és Bábik Tibor, akik több kitérőt követően a későbbiekben Nyíregyházán is játszottak.  Közvetlenül a nyíregyházi csapatból  és ott meghatározó kapusként számontartott Csepecz János igazolt Dorogra, aki nem csak további teljes pályafutását töltötte csapatunknál, de nyugdíjba vonulásáig a dorogi klub alkalmazottjaként dolgozott és Dorogon is telepedett le. Szintén közvetlenül a Szpariból érkezett Dorogra a neves volt válogatott Halász István. Dr. Magyar György mindkét csapat vezetőedzője volt, aki elsőként Dorogon munkálkodott, majd ezt követően került a Nyíregyházához, ahonnan útja és pályafutása újra Dorogra hozta vissza. Bozai Gyula vezetőedző szintén mindkét csapatnál edzősködött. Egykori kapusunk, majd vezetőedzőnk, Borsos Vilmos később a nyírségiek kapusedzője volt. Játékosunk, majd szakmai igazgatónk, Bene Ferenc közvetelnül Dorogról távozott Nyíregyházára, ahol szintén szakmai igazgató volt. Érdekesség, hogy a 2017-ben Nyíregyházán aratott győzelemkor a Dorog sportigazgatója volt, míg öt hónnappal később, már ellenfélként érkezett Dorogra a 3-0-ás győztes meccsünk idején. Külön érdekesség, hogy a nyíregyháziak egyik legnépszerűbb és legsikeresebb edzője, Temesvári Miklós testvére, Temesvári Tibor a Dorog labdarúgója volt.

Érdemes kiemelten is megemlékezni a két fél szurkolótáborának baráti kapcsolatáról, amely elválaszthatatlanul hozzátartozik a két csapat egymás elleni mérkőzéseinek történetéhez. A dorogiak és a nyíregyháziak kölcsönös szimpátiája 1997 nyarán kezdődött, amikor a nyírségi drukkerek keresték meg a dorogiakat, hogy elismerésüket és örömüket nyilvánítsák a dorogiaknak a bajnoki címük alkalmából, majd kezdeményezték a két népes szurkolótábor személyes találkozóját. Erre kiváló alkalom kínálkozott a dorogiak osztályozó mérkőzésének Dorogon játszott visszavágója a Dunakeszi ellen, amelynek tétje az NB I/B-be való jutás volt. Szépszámú nyíregyházi drukker érkezett Dorogra, akik a dorogi B-közép és ultrák között foglaltak helyett és egyemberként buzdították a Dorogot és a sikeres osztályozó és feljutást szívből együtt ünnepelték a dorogiakkal. Pár hónappal később már ellenfélként találkoztak, de a baráti viszony továbbra is megmaradt, sőt elmélyült. Elsősorban a Mastiff nevű ultra-csoport tagjaival fennálló kapcsolat jelentette az igazi barátságot, de valamennyi dorogi és nyírségi drukker sportszerűen viszonyult egymáshoz. A két szurkolócsoport a stadionon kívül is többször találkozott már és közös programokon vettek részt, valamint kölcsönösen tiszteletben tartják egymás csapatait is. Többször előfordult, hogy egyik, vagy másik szurkológárda ellátogatott a másik fél semleges mérkőzésére és egymást erősítve bíztatták az éppen pályán lévő csapatot. A nyírségiek nagyszámú táborral rendelkeztek, amely nem egy aféle mókus örs, vagy nyugdíjas szekció. Méltó vetélytársaik a félelmetes hírű diósgyőri tábornak, akikkel a legnagyobb a rivalizálásuk. Sajnos a sajtó a szélsőséges és kifejezetten riasztó, negatív megnyilvánulásokról cikkezik a szurkolókkal kapcsolatban, azonban az ilyen pozitív, példaértékű és követendő esetekről tudomást sem kíván venni.

Végezetül az eddigi 13 dorogi gól szerzői időrendben: Bartalos József, Takács Tibor, Lakics Balázs, Rácz Jenő, Móra Krisztián (2), Marczinkó Zoltán, Simon Attila (2), Faragó Tomás, Mészáros Áron, Szedlár Gábor és Hegedűs Márk.

Képmelléklet: Lelátókép az 1997-es Dorog – Nyíregyháza meccsről.

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top