Nemes Tamás beszélt és énekelt az esztergomi könyvtárban

Nemes Tamás beszélt és énekelt az esztergomi könyvtárban

Esztergom, Hírek Comments Off 143

Az Esztergomi Helischer József Városi Könyvtár Köztünk élnek sorozatának 2019 április 15-ei vendége Dr. Nemes Tamás főorvos volt. Sinkó Gyulával beszélgetett vele.

Nemes Tamás 1938. augusztus 12-én született Tapolcán. Két éves korában került Esztergomba, amikor édesapját, Dr. Nemes Kálmánt kinevezték a csonka Esztergom vármegye pénzügyőr parancsnokának. Iskolai tanulmányait a Petőfi Sándor Általános Iskolában, majd az akkori I. István (későbbi Szent István) Gimnáziumban végezte. Saját bevallása szerint ifjúkorában féktelen fenegyerek volt. 1956 őszén a budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. Az október 23-i eseményeken jelen volt, a forradalom leverését hatalmas csalódásként élte meg. Az egyetemi oktatás újraindulása után, 1962-ben szerzett orvosi diplomát, summa cum laude minősítéssel.

Orvosi munkásságát az esztergomi kórház Fertőző Osztályán kezdte meg. 1966-ban szakvizsgázott csecsemő- és gyermekgyógyászként. Rövid ideig körzeti gyermekorvos volt, majd 1969-től iskolaorvosi munkát végzett Szentgyörgymezőn. Ezzel párhuzamosan gyermekgyógyászati magánorvosi tevékenységet is folytatott – sszakmai tudása, embersége, közkedveltsége okán praktizálása befejezése után még évtizedekig fordultak hozzá segítségért, tanácsokért. A ’70-es évek elején visszatért a Fertőző Osztályra, és egészen 1991-ig az intézmény kötelékében állt. Az osztály megszűnése kapcsán pályázta meg és nyerte el az akkor szerveződő Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) esztergomi szervezetének vezető tisztségét, így lett a város első tisztifőorvosa. 1998-ban az ÁNTSZ megyei intézetéhez csatlakozott, majd két év elteltével a dorogi szervezethez került, ahol tisztiorvosként tevékenykedett, egészen 2006-os nyugdíjba vonulásáig.

Esztergomért való tenni akarásától hajtva a 1970-es évek elején kezdte meg közéleti tevékenységét: 1973-tól városi tanácstag, bizottsági elnök, majd 1980-tól megyei tanácstag és csoportvezető. Kollégái és ismerősei biztatására pártfüggetlenként elindult az 1985-ös parlamenti választásokon, és a szavazatok 62,4 %-ával megválasztották az esztergomi választókerület országgyűlési képviselőjének. Akkor még nem tudhatta, hogy egyúttal a rendszerváltást előkészítő „reformországgyűlés” tagjává is vált. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjaként Esztergom érdekeiért kiállva több, nagy visszahangot kiváltó felszólalásában a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen foglalt állást. Ezeknek is köszönhetően a Parlament végül megszavazta a beruházás leállítását, akárcsak azt a kezdeményezését, hogy az újonnan felálló Alkotmánybíróság székhelyéül Esztergomot jelöljék ki (ez a rendelkezés ténylegesen sajnos soha nem jutott érvényre). Elsőként szólalt fel az Országgyűlésben az akkoriban „Csonka híd”-ként emlegetett Mária Valéria híd újjáépítésének ügyében, valamint a „bánomi áttörés” pénzügyi támogatásáért egy költségvetési vitában. Jó kapcsolatot ápolt Jócsik Lajos íróval.

Az 1989-es rendszerváltást reményekkel, illúziókkal telve élte meg. Bár tisztában volt vele, hogy semmi esély újraválasztására a tavaszi országgyűlési választásokon, becsületből elvállalta a főként hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, érdekvédő szervezetek képviseletét ellátó Hazafias Választási Koalíció jelöltségi felkérését. Az akkori politikai erőviszonyok és preferenciák alapján a kudarc borítékolható volt. Ennek ellenére a közélettől nem távolodott el teljesen: 1991 májusában a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnökévé választották. Később tisztifőorvosi tevékenységével való összeférhetetlenség miatt erről a tisztségéről lemondott. A 2000-es évektől visszavonult az aktív közéleti szerepléstől.

Pályafutása során kevés szabadidejét a családjának és hobbijának, a kóruséneklésnek szentelte, alapításától kezdve 51 éven át volt az esztergomi Monteverdi Kórus tagja, a beszélgetés során számos alkalommal dalra fakadt, és énekével vidám hangulatot varácsolt a könyvtárba. Jelenleg nyugdíjas éveit éli.

Szakmai pályafutása alatt esztergomi csecsemők és gyermekek ezreit gyógyította. A városban lakók csodadoktorként emlegették, egy perforált vakbélgyulladás és egy Frendon idegnyugatómérgezés időben való észleléséért. 2018-ban Esztergom Városa Pro Urbe Esztergom kitüntetést adományozott neki.

Rengeteg ismerőse, tisztelője és egész családja (kivéve külföldön élő lányát) jött el a rendezvényre, és a beszélgetés oldott hangulatban zajlott. Sokat és élvezetesen mesélt életútjáról, munkájáról. Mind orvosként, mind közéleti szereplőként elhivatottan, lelkiismeretesen, pontosan tett eleget feladatainak. Zárásként Wernke Bernát ajándékozta meg őt egy saját verssel. A rendezvényen készült fényképfelvételeket a könyvtár honlapján keresztül a Galériában, a videofelvételt a Médiatárban nézhetik meg.

Hámosné Szőke Anna

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top