Állati jó beszélgetés!

Állati jó beszélgetés!

Esztergom, Hírek Comments Off 109

Április 8-án Hanga Zoltán, a Fővárosi Növény- és Állatkert szóvivője látogatott el az esztergomi Városi Könyvtárba, ahol Bánhidy Vajk beszélgetőpartnereként sokat megtudhattunk munkájáról s Budapest állatkertjéről.

Bár állatot nem hozott magával – mondván, „aki egzotikus állatokat szeretne látni, annak oda kell jönnie” -, azért az est folyamán többször érezhettük úgy, hogy az állatok betöltik a termet. Zoltán történeteiben szinte megelevenedtek a gólyák, elefántok, tigrisek, bükkös csótányok, kenguruk és cápák.

Hanga Zoltán kora gyermekkora óta rajong az állatokért, édesapjával rengeteget kirándult a budai hegyekben, ahol bár sok állatfaj él, elmondása szerint egyetlen oroszlánnal sem találkozott. Őt azonban kisgyermekként az egzotikus állatok érdekelték a legjobban; bérletet váltott tehát az állatkertbe, s amikor csak tehette, látogatta az ott élő állatokat. Feltűnt ez az akkori állatgondozóknak is, hamarosan bejárása lett a kulisszák mögé, s kezdetben társadalmi munkában, majd később állatgondozóként kezdett dolgozni. Pályafutása alatt közel 50 faj mellett látott el szolgálatot.

15 éve vált állatgondozóból a Fővárosi Állatkert szóvivőjévé, s így munkaterülete áttevődött az állatokról elsősorban az emberekre. Hisz az állatkertek alapfeladata és célja Földünk gazdag élővilágának bemutatása. Nyilvános intézményként látogathatóvá, megismerhetővé, megtapasztalhatóvá kell tennie az állat- és növényvilág különféle fajait. Szóvivőként elsősorban emberekkel, főként újságírókkal, az állatkert médiában való szerepeltetésével foglalkozik.

Tudják mit jelent az egzotikus kifejezés? Exoticus = latin eredetű szó. Jelentése: hallótávolságon kívüli, tengeren túli. Ha egzotikus állatokról beszélünk, általában az afrikai állatok jutnak eszünkbe elsőként, ám ha a szó jelentéséből indulunk ki, a városban élő, sőt lassan már a falvakban élő emberek számára is egzotikusnak mondható pl. a mangalica, a hucul, a racka, vagy a szürkemarha, mely fajok őshonosak hazánkban. A Fővárosi Állatkert az elsők közt volt Európában, ahol a gazdasági haszonállatokat is bemutatták. Azóta is nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos, vadon élő, védett fajok mentésére, és olyan állatkerti élőhelyek kiépítésre, ahol az egyedek otthonuknak érezhetik, magukénak érezhetik a területet.

Budapest szívében18 hektáron nyílt meg először az állatkert a nagyközönség számára 1866-ban, majd több lépcsőben elcsatoltak belőle 11 hektárnyi területet, amiből már visszakaptak 8 hektárnyit. Az építkezés, felújítás mindig zajlik. Jelenleg épül a Pannon Park, melynek közepén két év múlva egy két és fél millió literes akváriumot csodálhatunk majd meg, benne cápákkal s tengeri tehénnel.

S hogy igazuk van e az állatkerteket kritizálóknak? Erre a kérdésre Hanga Zoltán elmondta: A vadon mindig is a szabadság jelképe volt, szemben az állatkerttel, ami pedig a rabságé. A vadon egy idilli képet fest, ahol az állatok boldogan és szabadon élnek, míg az állatkertekről a szűkös ketrecek és az állatkínzás jut eszünkbe. Ám ne feledjük a vadonban mindenki ehető, s az érintetlen vadon sajnos elfogyott. Orvvadászok és az emberi, mezőgazdasági terjeszkedés fajokat sodor a kihalás szélére. Az állatkertek, ha azokat jól, az állatok igényeihez mérten építik meg, akkor az ott élő állatok személyes, egyedi életteljesítménye javul, hisz betegségeiket tudják gyógyítani, szaporodásuk ellenőrzött, kicsinyeik életben maradási esélyei nőnek. Az állatkerti szaporítás segítheti a vadon élő populáció gyarapítását, ezzel biztosítható a fajok kihalástól való megmentése.

Kuglerné Szuroviák Szilvia

Fotók: Nyári Andrea

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top