70 éve történt: Dorog vendége volt a Magyar labdarúgó-válogatott

70 éve történt: Dorog vendége volt a Magyar labdarúgó-válogatott

Dorog, Hírek, Sport Comments Off 469

Nem olyan gyakran fordul elő, hogy nemzeti válogatott egy klubcsapattal mérkőzzön, ezért is különleges sporttörténelmi csemege az 1949. március 30-án sorrakerült, az akkor másodosztályban szereplő dorogiak ellen lekötött edzőmérkőzés. A nem mindennapi eseményre ráadásul a teljes magyar nagy válogatott és a B-válogatott érkezett Dorogra számos prominens szakember kíséretében.

Azon az emlékezetes március végi szerdai napon felfokozott figyelem irányult Dorogra. Az esemény értékét és komolyságát mutatja, hogy a településre lerándult élsportolók és vezetőik egész napos programmal készültek.  Az akkori legnevesebb magyar labdarúgók és a válogatott legendás szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv mellett olyan híres sporttisztviselők is eljöttek, mint Mandik Béla, Bukovi Márton, vagy Kalmár Jenő. A hivatalos programot Dorogon egy közös koszorúzással kezdték, majd a településen tett sétát követően az ebédre került sor, délután pedig a sporté lett a főszerep, ahol kettős mérkőzésre készültek. Ugyanis előbb a B-válogatott a Dorog tartalék csapata ellen, majd azt követően az A-válogatott a dorogiak első csapatával mérte össze erejét. Az előkészületi mérkőzések a válogatott küszöbön álló Csehszlovákia elleni idegenbeli mérkőzését szolgálták. A nézősereggel túlcsordulásig megtelt sporttelep igazi futballcsemegére készült. A belépőjegyekből származó teljes bevételt jótékony célként a Szabad Nép újság központjára ajánlották fel. A két fél előzetes megállapodása alapján többszörösen is rendhagyó volt a összecsapás, amely részletezve is lesz az alábbiakban. A mérkőzésen a település előljárói is személyesen vettek részt, ahol közvetlenül a mérkőzés előtt az akkori bányaigazgató hivatalosan is köszöntötte a résztvevőket.

Az első mérkőzésre a két csapat a következő összeállításban lépett pályra:
Magyarország B – Gellér Sándor, Kovács II. József, Szabó Ferenc, Kovács I. Imre, Patyi Mihály, Bányai Nándor, Budai II. László, Hidegkuti Nándor, Szusza Ferenc, Fenyvesi György, Babolcsay György.
Dorog II. – Szilágyi, Bartos Dezső, Csermák János, Farkas Imre, Sági Gyula, Horváth István, Antal, Csizmadia István, Stampf,  Prohászka József, Szépvölgyi Mátyás. A játékvezető a dorogi Bárdos Sándor volt, aki előbb két évtizeden át a Dorog kiváló labdarúgója, majd a csapat edzője volt, mellette pedig hivatásos játékvezetői vizsgát is tett.

Az első félidő Fenyvesi és  Szusza duplái, valamint Budai góljával 5:0-ás válogatott vezetéssel zárult úgy, hogy 2-0-nál Szilágyi a válogatott, míg Gellér a Dorog kapujában állt. Később a  térfélcsere mellett további kapuscserére is sor kerül, ugyanis a dorogi kaput a válogatott másik kapusa, Zsikla védte a folytatásban, azonban neki hatszor köszöntek be a társak, mégpedig Hidegkuti és a csereként beállt Virág István is 2-2 alkalommal, továbbá a korábban már két gólos Fenyvesi ismét betalált, valamint Babolcsay iratkozott fel a gólszerzők közé, beállítva a 11:0-ás végeredményt, amelyből a dorogi kapus Szilágyi csak kettőt kapott.

Ezt követően a válogatott és a dorogiak első csapata meccselt egymással, ahol a két fél a következő összeállításban kezdett:
Magyarország A – Turai István, Horváth Károly, Balogh II. Miklós, Bozsik József, Börzsenyi János, Zakariás József, Sándor Károly, Kocsis Sándor, Deák Ferenc, Puskás Ferenc, Szilágyi Gyula.
Dorog – Magyar József, Buzánszky Jenő, Kárpáti, Laczkó István, Pfluger Dezső, Bankó Zsigmond, Pozsonyi Ignác, Molnár József, Meszes Lajos, Kinczel László, Klausz József. A dorogiak edzője Wéber Lajos volt.

Bár mindkét válogatott csapat félelmetes összállításban képviselte magát, ám éppen a dorogi Grosics Gyula – aki akkoriban már oszlopos tagja volt a válogatottnak – maradt ki. A kiváló hálóőr történetesen eltiltását töltötte további három kiválósággal, Czibor Zoltánnal, Illovszky Rudolffal és Lóránt Gyulával egyetemben. A nevezett játékosokkal kapcsolatban disszidálási kísérlet vádja merült fel, amit különös érzékenységgel vettek abban az időben a hatóságok.

Kocsis, Deák és Szilágyi góljaival a válogatott három gólos előnybe került, amikor egy pompás akció végén Kinczel nagyszerű góljával szépített a Dorog. A gól még jobban feltüzelte a hazai fiúkat, akik a válogatott jobb szárnyát ostromolták folyamatosan, ugyanis az sebezhetőbbnek bizonyult azon a találkozón. Balogh II. nehezen tudta tartani a fürge és nagy kedvvel játszó dorogi támadókat, amit Sebes Gusztáv is észre vett, s időben cserére szánta el magát. Baloghot Siklósi István váltotta, s végül 3-1-es válogatott előnnyel ért véget a félidő. A korábbi megállapodás részeként a dorogiak 8 ifistát játszattak a második játékrészben. A válogatott is cserélt: a kapuban Ruzsa Sándor állt, míg Bozsik helyére Horváth Sándor, Szilágyi helyett Tóth III. Mátyás és Sándor helyett az első meccsen is kiválóan játszott és fáradhatatlan Szusza jött a folytatásra. Innentől aztán záporoztak Puskásék góljai. Puskás duplája, Szusza triplája és az első félidőben már eredményes Kocsis és Deák 1-1 újabb találatával alakult ki a 10:1 arányú valogatott győzelem. Csak viszonyításként érdemes megemlíteni a válogatott akkortájt született eredményeit: Romániát oda-vissza verték – idegenben 5-0-ra, itthon pedig 9-0-ra -, szintén oda-vissza a lengyeleket ott egy hatost, odahaza 8 gólt lőve, Svájcnak egy hetest gurítottak, az osztrákok ellen hatot, a svédek és a csehek ellen ötöt, míg Albánia ellen 12-0-ás győzelem.

Sebes Gusztáv a mérkőzéseket követő értékelésében teljes sikernek nevezte a Dorogon töltött napot. Mint nyilatkozta, a válogatott méltó és nemes ellenfelet kapott a dorogi csapatok személyében és nagy jövőt jósolt a dorogi labdarúgásnak. Továbbá kitért a baráti, melegszívű fogadtatásra és a kiváló szervezésre, s külön dícsérte a dorogi sporttelepet és a lelkes drukkerek sportszerű szurkolását, amellyel mindvégig nagyszerű hangulatot teremtettek. A Népsport sem fukarkodott a dícséretekben és egyik alcímében a következőt írta: “Az I. félidőben a kitűnő Dorog ellen nagyszerűen játszott az A-válogatott”

Mindkét fél számára mérföldkőnek is bizonyult a találkozó. Az addig is remeklő magyar válogatott innen kezdve egyenesen haladt azon az úton, amely nem sokkal később az Aranycsapat kialakulásában teljesedett ki, míg a dorogiak ebben az évben révbe értek, miután bajnoki címet nyerve újra az NB I-ben folytatták és kezdetét vette a dorogi labdarúgás legdicsőbb korszaka. Ezen felül a tartalék csapat is bajnokságot nyert a Tartalék bajnokságban. Buzánszky Jenő egy évvel később már szintén a válogatottat erősítette, míg a fentiekben említett neves szakvezető, Kalmár Jenő szintén egy évvel később a Dorog vezetőedzője lett. Bárdos Sándort a Magyar Labdarúgó Szövetség a soraiba delegálta szakértőként. Dorog hírnevének további pozitív megítélését is kiválóan szolgálta az esemény és talán nem véletlen, hogy nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a válogatott a dorogiakat választotta edzőpartnernek, s gyakorta a mai napig is a dorogi stadionnal, mint egyik népszerű helyszínként számol a Szövetség, amikor korosztályos válogatott mérkőzések rendezési jogát Dorognak ítéli. Az egykori világhírű labdarúgók szinte kivétel nélkül szívükbe zárták a dorogi stadiont és a dorogi embereket. Puskás Öcsi és Sándor Csikar számos nyilatkozatában megemlítette, hogy egyik kedvenc pályájuk a dorogi és mindig nagy örömmel jöttek Dorogra.

Az emlékezetes eseményről készült egykori felvétel, amely képeslap formájában is kiadásra került közvetlen Puskás Ferenc halálát követően. A fotómellékletért külön köszönet Göb Sándorné Márta részére.

Szabó Gyula

Borítókép: magyar válogatott, a Magyarország-Olaszország mérkőzésen 1949-ben.

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top