Pál Feri előadására megtelt az esztergomi könyvtár

Pál Feri előadására megtelt az esztergomi könyvtár

Esztergom, Hírek Comments Off 143

Az Esztergomi Helischer József Városi Könyvtár október 1-jei, hétfői előadója Pál Feri volt.

„A kommunikáció tartalmát mindig a befogadó fél határozza meg. Nem számít, hogy mit mond az előadó, az számít, mit fogadunk be abból. Mindenki arra válaszol, amit kihall a beszédből. Az a rendkívüli, ha megértjük egymást” – vezette be előadását hétfőn a könyvtárban a rendkívül népszerű pap, mentálhigiénés szakember: Pál Feri, és igen izgalmas témakört érintett: a kommunikáció és stressz területére kalandoztunk. Népszerűségét bizonyítja, hogy mintegy 250 fő hallgatta szavait, s még többen is lettek volna, ha beférnek a könyvtárba, ahol egy gombostűt nem lehetett leejteni október 1-én.

Pál Feri Budapesten született 1966-ban. Fiatalkorában aktív, később főállású sportoló volt a Budapesti Vasasnál. Volt válogatott kerettag, 1987-ben felnőtt magyar magasugró bajnokságot nyert. 1996. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. Szentelése után előbb káplánként szolgált Terézvárosban, majd Rákoskeresztúron, 2002-től plébánosként Óbudán. 2011-től plébánoshelyettes Angyalföldön. 2005-től a SOTE Mentálhigiéné Intézet munkatársa. 2011. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki.

Ma már legendás előadásai 2000 őszén kezdődtek egy bérelt fővárosi teremben, majd 2001-2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatódtak. 2011-től a Millenáris Teátruma adott otthont az előadásoknak, jelenleg pedig a MOM Kulturális Központban zajlanak az alkalmak. Hanganyaguk a résztvevők között korábban kézről kézre terjedt, majd 2008 végétől az interneten is elérhetővé vált.

Pál Ferenc katolikus papként is fontosnak tartja, hogy az előadásai mindenkihez szólhassanak: bárki részt vehet rajtuk, nem kell semmilyen vallási, ideológiai elvárásnak megfelelnie, elég a hallgató nyitottsága. Előadásaira jellemző egyrészt a strukturáltság és az érintett szakirodalom intenzív használata, valamint a stand-up comedyből ismert közvetlen, gyakran csapongó, humoros történetek mesélésére is építő stílus. A heti előadások hallgatóinak száma 2011-re alkalmanként meghaladta az ezer főt, s a résztvevők körében spontán közösségszervezés kezdődött.

Előadásában elmondta, hogy a kommunikáció tartalmát mindig a befogadó fél határozza meg. Nem számít, hogy mit mond az előadó, az számít, mit fogadunk be abból. Mindenki arra válaszol, amit kihall a beszédből. Az a rendkívüli, ha megértjük egymást – hallhattuk.

A kommunikáció alapszintje az informatív szint. Pál Feri szemléltetésként a férfi-nő kapcsolatot vette alapul. Például: a feleség otthon várja a férjet, aki este 8 órára ígérte hazatértét, ám még 11 órakor sincs otthon. A feleség elszenderedik, és arra ébred, hogy belép a férje. Azt kérdezi: „Hány óra van?” Ezt a kérdést sokféleképpen lehet hangsúlyozni: szomorúan, dühösen, ijedten, félve, örömmel vagy melegséggel.

A második szint az érzelmi szint. Ezeket is kommunikáljuk. A szeretet érzését az összetartozás érzete kelti. Ha valaki nem megy bele az érzelmi kommunikációba, az is kommunikáció. Például: „Mi bajod van?”  „Semmi!” Sértődés van, beszélgetés nincs.

A harmadik szint a kapcsolati üzeneteké.  Ez esetben annak kell kiderülnie, ki mennyire számít a másiknak. Tud-e szánni rá két percet, hogy értesítse valahogy, amikor késik.

A kommunikációban való viselkedés magyarázata: amikor a férfi nem akar valamire válaszolni, „fáradt vagyok”-kal fejezi ki, hogy hagyják őt békén, ezt nevezik „EL” viselkedésnek. Ha támadólag lép fel, például „Most szórakozol velem? Mit tudsz te az én napomról egyáltalán?”, akkor „ELLENE” viselkedésről beszélünk. „Lemerült a telefonom, még a benzinkúton sem volt megfelelő töltő. Annyira sajnálom, mert nagyon siettem volna haza hozzád” ez a „FELÉ” viselkedési forma. A kapcsolatok minősége tehát az EL, ELLENE és FELÉ arányán múlik. Amikor konfliktus esetén „FELÉ” való üzenetet adunk, az együttlétet mutat, ez esetben az élet élhető lesz együtt. Ha a másik kettő a gyakori, hát az „katasztrófa közeli” helyzet.

A stressz kutatásokat is érdekesen szemléltette Pál Feri atya. Példája szerint a férfi este 10 óra táján bambuló üzemmódban nézi a tévét. Ilyenkor az agyának mindössze 30 százaléka mutat aktivitást. Amolyan standby üzemmódba kerül, ég a kis piros lámpa. Ugyanezt a helyzetet nők esetében vizsgálva: az agy 70 százalékos aktivitást mutat. Igen nagy az eltérés!

A férfi folyamatosan csatornát vált. (A televízión.) Azért, mert a 30 százalékos agyi működése azt az üzenetet adja: itt valami probléma lesz, töprengeni kell. Ilyenkor azonnal csatornaváltás következik.

Az után, hogy egy férfi stressz hormon szintje megemelkedik, a megnyugvás körülbelül 2 órát igényel. Az előző késés példára visszautalva: amikor 7 helyett este 11-kor érkezik haza a férfi, és a nő csak mondja, mondja, ő ki akar menekülni a helyzetből, ezért rátalál a hűtőre és eszik. A nő dühösen kérdezi: „Képes vagy most enni?” Holott a férfi éppen ettől akar lenyugodni.

Pál Feri másik példája szerint „klasszikus” forgatókönyv: a férfi tesz-vesz, közben sportközvetítést néz, de a nő beszélgetni akar. „Már megint azt a rohadt meccset nézed?” Elég durva nyitás. Mi jó jöhet ki ebből? Semmi, talán 10 százalék esély van rá, hogy normális választ kap.

Ismerjük fel, hogy a kapcsolatokat a nők tartják elevenen! – mondta az előadó.  Egy kutatásban a férfiak viselkedését vizsgálták, és az alanyok egy hétig csupán informatív szinten társalogtak egymással: „mi, hol, ki, mennyi stb.” Megesett, hogy a vizsgált alanyok három napig észre sem vették a lecsupaszított információ módot, s mikor a kutató rákérdezett, nem lát-e változást, annyit feleltek, „nem , csak valami okból olyan nyugi lett…”

A legnagyobb baj az, hogy magas pulzusszámnál, stresszhelyzetben az elemző és tájékozódási képességünk sem működik már.

Hogyan lehet változtatni? Ahhoz, hogy a férfiak pulzusa helyreálljon, 30 percig egészen mást kell csinálniuk, mint amitől felment, hogy lenyugodjanak. De nem szabad dühösen tevékenykedni.

„Vigyázzunk a szavainkra, mert a szavak elérik a másik ember sebzett pontját, és ez durva stresszhelyzetet produkál!” – tette még hozzá az előadó. És ez oda-vissza igaz, ilyenkor nincs kompromisszum.

A konfliktusnak direkt megoldása azonban nincs, de törekedni kell rá, hogy a megbecsülés, az együttérzés meg tudjon jelenni a kapcsolatban. A kulcs az, hogy helyezzük biztonságba egymást és magunkat, és ne akarjuk egymást bántani. De ne legyenek kétségeink! A konfliktushelyzetek 5 nap múlva újra megtörténnek, ám kezeljük azokat szeretettel, megértéssel, és akkor a kapcsolatot építjük, és nem romboljuk – bocsátotta útjára hallgatóságát Pál Feri atya.

Az előadáson készült képeket a könyvtár honlapján keresztül a Galériában tekinthetik meg.

Hámosné Szőke Anna

Fotók: Nyári Andrea

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top