Beolvasztott északi múlt

Beolvasztott északi múlt

Hírek Comments Off 735

Ki ne emlékezve, ha mást nem történelmi ismereteiből a szovjet ideológiai állításra, miszerint: „A vas és acél országa leszünk”. Bár e gazdaságfejlesztési program értelmezéséről és sikerességéről megoszlanak a vélemények, viszont a statisztikai felmérések is alátámasztják, hogy a magyar népesség kezdve az 50-es évektől egészen 30 év leforgása alatt 1980-ig mintegy 85 ezer fővel gyarapodott.

Több állami kézben lévő nehézipari gyártó cég alakult meg országos szinten, köztük az akkor több mint 200 ezer lakosú Miskolc városához tartozó Diósgyőri Acélművek is jelentős változásokon ment keresztül. A gyár foglalkoztatási maximuma 1980-ban elérte egy kisvárosnyi teleülésnek a létszámát, ugyanis meghaladta a 18 ezret. Az Észak-magyarországi megyeszékhely némiképp megsínylette a privatizáció hatásait, ugyanis anyagi szűkösség miatt már nem követték a külföldi kohászati üzemekben bevezetett technológiai változásokat, a nagyolvasztójukat lebontását követően pusztán ívkemence bővítésére került sor. A bekövetkezett változásokat ugyanakkor az is fémjelzi, hogy a település gazdasága elmozdult a kis- és közepes vállalatok irányába, a kohászati termelés visszaesését követően a gyárak ebben a városban is államiból magánkézbe kerültek. Mivel a lakosság túlnyomó hányada a nehéziparban talált munkát még a Rákosi- és a Kádár-korszakban, a rendszerváltással tömeges munkanélküliség következett be, leginkább e térségben, ezt ellensúlyozva a 2010-es kormányváltástól már 2011-ben 11 %-kal, majd a következő 6 évvel összesen több mint 55 %-kal csökkent a helyi munkanélküliség. A központi területek kivételével 23 további külterületet csatoltak a városhoz, ezzel Magyarország második legbeépítettebb településének minősül Budapest után.

A nehézipar térségbeli dominanciájának ugyan vége szakadt, helyét azonban számos nemzetközi nagyvállalat, multinacionális cég vette át, ezzel ismételt fejlesztésre sarkallva a lokális vállalkozások munkaerő-piaci igényét, a beruházások ütemének gyorsulását. A multik jelentős betelepülésére természetesen nemcsak az ország középső, középnyugati, illetve nyugati szegletében kerül sor, ugyanis már több mint 7 éve kormányzati megállapodás született egy japán autóipari gyártóüzem miskolci felállítására. Az építési munkálatok négyéves elhúzódása végül meghozta a kívánt eredményt, mivel immár 4 éve pedig megkezdődött a személygépkocsikba szánt biztonsági berendezések, egész pontosan inflátorokat, légzsákrendszereket gyártása. A nagyberuházás által a térségben mintegy 1000 fő részére biztosítanak munkalehetőséget. Tekintve, hogy nemcsak részegységek gyártása, hanem maga a biztonsági rendszer kiépítése is ebben az üzemben valósul meg, így a teljes gyártásfolyamat magyar vidékre települt, mely egyúttal a külföldi cég legkiemelkedőbb beruházásának minősül, 60 ezer négyzetméteres csarnokának felépítésével.

A munkalehetőségek száma e példán keresztül is egyértelműen növekvő tendenciát vett fel, így legyünk bár vidéki, esetleg más megyében pályakezdés előtt álló lakosok, jószerivel megtalálhatjuk itt szakképzettségünknek megfelelő jövőbeli állásunkat, mert ha pusztán a Déli Ipari parkban helyet foglaló nagykereskedelmi létesítmények bővülését vesszük alapul is, megannyi frissen feltöltött naprakész miskolci álláshirdetésre bukkanhatunk a hivatkozásra kattintva. A térség egyik hivatalos állásportálján egyaránt tájékozódhatunk a műszaki, mérnöki, de a feltöltött hirdetések mintegy hatodát kitevő kereskedelmi és értékesítői álláslehetőségek között ugyanúgy. Természetesen a szakmai továbbképzés iránt érdekeltek számára is nyitott a város kapuja, legalább 10 magánkézben lévő OKJ-s felnőttképzést indító képzőhely van regisztrálva a világhálón, ahol hatósági vizsgaletételre is van lehetőségünk általában 6-8 órás napi foglalkozásidőre osztva. Bár a város nehézipari múltjának gyártási maximuma főként a haditechnikai exportjával jelentett kimagasló országos státuszt, ezzel, mint a hazai iparnak egy korai meghatározó szereplőjeként nem feledhetjük sem gazdasági és politikai, sem kulturális múltját.

Facebook hozzászólások
(C) 2017-2020 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top