Dorogi Barangolások: Légtér

Dorogi Barangolások: Légtér

Dorog, Dorogi Barangolások, Hírek Comments Off 107

A Dorogi Barangolások következő részében Dorog és térsége légterét, illetve a hozzá tartozó történeteket mutatjuk be.

Légifolyosók repülőgépei húzzák a csíkot felettünk, máskor az öreg masinák harciasan kiveszik a részüket a szúnyoggyérítésből, de köröznek a darázszümmögésű sárkányrepülők is Esztergom vagy Csolnok felől…

A mi légterünknek is megvan a maga története. Nyomtatott írásos emlékei meghaladják a száz évet. Az elsők között egy örök vándorról, akire az újságok 1910-ben irányították a települések lakóinak gyakran babonás érdeklődését. Az újság dolga volt a minél pontosabb tudományos magyarázat terjesztése. „Mikor látjuk az üstököst? A csillagászok számítása szerint a Halley üstökös feje ma, május 19-én reggel 3 óra 22 perckor fog először érintkezni a nap korongjával. Ez a jelenség egy óra hosszáig fog tartani. A csillagászok ezen átvonulástól igen sokat várnak, mert ha elsötétíti a napot, akkor az üstökös feje szilárd test, ha nem, akkor ritka gáz. Május 20-tól kezdve a Halley-üstökös a nyugati égbolton lesz látható napnyugta után. Mégpedig 20-án este 8 óra 45 percig, május 25-én este 11 óráig és 30-án éjjeli fél 12-ig.” (EésV, 1910. máj. 19. 3. old.). Izgalmas napokat éltek át a környék lakói! Tíz nappal később pedig már a búcsú szomorú hangulata lett úrrá a Dunakanyar közönségén. „Az üstökös. Végre már Esztergomban is látták és látják a sokat várt és sok félelmet okozó, de azután ártatlan báránnyá vedlett Halley-üstököst. Este kilenc óra felé a nyugati égen tűnik fel s elég gyorsan el is vész a végtelen űrben. Fénye gyönge, s akik valami fényes, kápráztató égi tüneményt vártak, azok ugyancsak és alaposan csalódtak. Csütörtökön fél 10 órakor végre a bámulás után megemberelte magát és engedte láttatni mintegy 10 méternek látszó, negyed órára előtűnő fényes csóváját. A minden 75 évben visszatérő égi kóborlónak esténként igen sok nézője akad.” (EésV, 1910. máj. 29. 3. old.). Azóta már újabb sétát tett felettünk, mert elmúlt az a 75 év is, mint ahogy a legfiatalabb mai dorogi lakosoknak megint alkalmuk lesz az üstökösbámulásra…


A Halley-üstököst 75 évente csodálhatjuk meg.

Égi látványosságokban nem volt hiány a következő napokban sem, ezek a repülésről álmodozó emberekből válthattak ki komoly izgalmakat. Mert ezek már emberalkotta csodák voltak!

„Monoplánok a város felett. Ritka élvezetes látványosságban volt részük azoknak, akik a budapesti repülőversenyek távversenyző csapatát figyelemmel kisérték. Június 7-én Dorog és Lábatlan közötti légvonalban délután fél 4 órakor feltűnt Pischoff német aviatikus monoplánja és mintegy 50 méternyi magasságban repült el a nézők feje felett. A monoplán Győr felé repült…13-án ismét 3 aeroplán fog a város felett áthaladni. A repülőgépek ezúttal a Duna felett haladnak és d. u. 3 és 4 óra között a Dunapartról pontosan megfigyelhetők lesznek.” (EésV, 1910. június 9. 2. old.) Ehhez már be kellett ruccanni Esztergomba.

Hamarosan újabb égi jelre akadt látványos példa a földi változás bekövetkezése előtt, immár 1911-et írtak a naptárak. „Léghajók megyénk felett. A múlt héten a Bécs—Budapest között rendezett repülőgépverseny résztvevői megyénk felett szelték át a levegőt, hogy a Dunamentén a verseny helyére, Budapestre érjenek. A Duna mellett fekvő községek: Lábatlan, Süttő, Dorog és Tokod lakosai gyönyörködhettek a repülőgépek biztos szálldosásában.” (EésV, 1911. június 25. 2. old.) Látványos évek voltak.

A Nagy Háború hamarosan bebizonyította: a repülés nem csak álom, de gépei immár harci fegyverek a véres csatatereken. És még vívta egymás elleni csatáját a repülőgép és a zeppelin is.

A német Zeppelin balkáni útja alatt kétszer érintette Budapestet”, ám első útján a nagy köd láthatatlanná tette Dorog térségében, de „visszafelé jövet szerdán este fél 11 és 11 óra között feltűnt Dorog fölött. A léghajó nem volt kivilágítva, és így csak a hatalmas szivar alakú léghajót látták, amint méltóságteljesen úszott a világos holdsütésben. Sokan voltak, akik csodálattal nézték a német technika legújabb vívmányát.” (EésV, 1929. okt. 20. 3. old.)


Balra: Zeppelin a Duna felett – így látták Dorog felett is átúszni a légtéren. Jobbra: Egy monoplán a hőskorból.

Egy év múlva a két település határán kudarcos véget ért egy magasságirekord-kísérlet a magyar léghajóval, ez véget vetett a hazai léghajózásnak. A következő években azonban Esztergom repülőtere ismét a légtérbe küldhette a siklás szerelmeseit. Trianonban ugyan minden magyar repülőgép megsemmisítését elrendelték, de a sportrepülés ügyesen kitalált sportja kibúvót jelentett a törvény alól. Az 1930-as években már rendszeres repülőnapokat rendeztek, ahol a motor nélküli siklórepülők nagy népszerűsége oda vezetett, hogy repülővizsgát lehetett tenni, sőt repülőgép-tulajdonossá válhattak a tehetős települések. Az esztergomi repülőtér és a MOVERO ma már a repüléstörténet egyik kitörölhetetlen, nagy fejezete. Ki ne tudná, hogy id. Rubik Ernő (akiről elnevezték a repülőteret) nemcsak pilótája, de tervezője is volt az ott épített repülő csodáknak (Szittya, Vöcsök, Góbé, Koma stb.) Azt már kevesebben tudják, kik voltak az első dorogiak, akik vizsgát tettek az esztergomi repülőtéren. A Kis-Strázsa-hegy oldalában 1932-ben indult meg a vitorlázó-sportrepülés, és így a hegy mellé telepedett az esztergomi repülőtér. A hegy oldalában repülőgépes oktatás folyt főleg a Rubik Ernő által tervezett Szittya és Vöcsök gépeken. A siklórepülőket a Strázsa-hegyről csörlővel indították. Hidassy Vilmos és Zentai Gyula ’A’ vizsgát tett 1936-ban (Esztergom és Vidéke, 1936. jún. 14. 3. old.) Egy évvel később ’B’ vizsgát tett Schlett László (Dorog), Hidasi Vilmos (Dorog), Bartos László (Dorog) és Murányi Valéria (Esztergom). ’A’ vizsgát tett: Fluch János (Dorog).” (EésV, 1937, júl. 29. 3. old.). De ez csak a kezdeti névsor.


Idősebb Rubik Ernő és egyik sikeres vitorlázó repülője


Rubik-repülő egy magyar repülőtéren

A háborús években már mindenki tudta, hogy ezek a pilóták mégis csak katonai feladatokra készültek a magyar reptereken. A települések által vásárolt sportrepülőkről ezt mondta egy repülőnapon a megnyitó szónok: „Az esztergomi repülés ügye ma már nem esztergomi ügy, túlnő a város, a megye határain, s azt Dorognak, Csolnoknak, Tokodnak köszönheti.” A sport azonban már titkos hadászati, tehát politikai célokat szolgált. „Ha nem repülhetünk motorral, repülünk anélkül. Ma az a helyzet, hogy Németország és Amerika mögött harmadik e téren Magyarország.” A repülőterek védelmében pedig szemrebbenés nélkül így nyilatkoztak: „A begyepesített repülőtér a legeltetés szempontjából igen előnyös és komoly legelőjavítást szolgál.” (Esztergom és Vidéke, 1941. április 26.) Lám, még a birkatartó juhászok is jól jártak a repülőterekkel!


A Strázsa-hegy volt a vitorlázók felszállási helye.

Ma ismét békés célokat szolgálnak a hangos és hangtalan égi madarak. Esztergom mellett Csolnok is kiképző bázissá változott a Mókus-hegyen. A Strázsa-hegy már nem része a sportterepnek. A birkák viszont továbbra is jól érzik magukat a repülőtéren.

Kovács Lajos

Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Strazsa-hegy_(Esztergom) – Esztergom és Vidéke hírlap – https://www.google.hu/search?q=repülés+Esztergom… – http://www.kirandulasok.com/2012/12/a-mokus-hegy-es-sikloernyosok.html

Címlapfotó: Siklóernyős a Mókus-hegynél (Dorogi TDM)

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top