Dorogi Barangolások: a rendelőintézet

Dorogi Barangolások: a rendelőintézet

Dorog, Dorogi Barangolások, Hírek Comments Off 345

A Dorogi Barangolások soron következő részében a rendelőintézetet, az egészségügy és város fejlődését mutatjuk be.

Egy fertőző mocsártól a gyógyászat központjáig

Egy 1905-ben készült képeslap nézegetésére invitáljuk a dorogiakat. Tanulságos a látvány. A szénbányászat első nagy válságának éveit éljük, víz alá került az aknák többsége, úgy tűnik, a remélt fejlődés helyett csőd vár a bányaművelést végző részvénytársaságra.


Képeslap Dorog községről 1905-ben a Gerecse Kálvária-dombjának magasságából

Ugye, milyen kicsi még ez a falu? Törékeny kisközség, földművelő gazdák családjai lakják a főúttól a templom környékéig terjedő néhány utcácskáig. Lehetnek vagy nyolcszázan. A templom mellett az egyetlen emeletes ház a bányairoda épülete. A főúttól a vasút egyenes vonaláig a gazdák nadrágszíjföldjeit látjuk, ha színes lenne a kép, szépen zöldellne ez a földsáv. Balra magas jegenyesor kanyarodik Esztergom felé, ez most a gyártelepekkel körülépített Esztergomi út. A kép jobb szélén viszont egy másik földút keresztezi a vasutat, itt kocsiztak át a kesztölci határban művelt földjeikre a nagyobb gazdák napról napra, a mindennapi élelem, takarmány megtermelésének reményében. Ma ez a Mária utca. A vasút túloldalán nincs még iskola és óvoda, nincs sportpálya, csak (középtájon) az öregkolónia, a bányászok első dorogi lakótelepe egyforma házakkal, nyílegyenes utcákkal, népes családok közel 1000 lakossal. Dorog velük együtt sem haladja meg az 1800 főt.

Maradjunk csak a jobb oldali földút és a vasút kereszteződésében! Nem káprázik a szemünk, itt egy víztükör ezüstös felszínét látjuk. Lehetne tó is, de ezt inkább lápnak kell neveznünk. Dorog legmélyebb területe a két hegy, a túloldali Pilis és a fénykép készítésének Gerecse felőli vonulatai között. Nyáron ide fut minden zivatar esővize, tavasszal és ősszel felgyülemlik benne a talajvíz, általában büdös, és rajzanak benne a szúnyogok.


A Mária és Rákóczi utca mentén kialakult ipari-egészségügyi negyed (1922 körül)

Még eltelik tíz-tizenöt év, mire a bányatelepi fejlesztések földfoglaló lendülete elérkezik idáig. Második képünk – ezúttal a vasút felől fényképezve – már nyomát sem mutatja a lápnak. A tűzoltótorony magasságából rátekinthetünk a lecsapolt, megtisztított, rendezett terület minden újdonságára. A hosszú építmény a gazdasági udvar lóistállóinak sorát jelzi (később Szolgáltató Üzemként ismertük a bányák bezárásáig), előtte az emeletes, vaslépcsős épületet az idősebb dorogiak még ma is Lipták-házként emlegetik. Nevét Budainé Mosonyi Klára fejtette meg, Dorogról dorogiaknak című könyvében írja, hogy a Morva vidékről, Liptó vármegyéből ide szegődő bányász férfiaknak épített legényszállásnak készült. Manapság a Time Gate kínálja felüdüléssel az erre sétálókat, vagy a gazdabolt látja el a kertek szerelmeseit nélkülözhetetlen szereivel, szerszámaival.

A szemközti oldalon áll már a kórház első (1922-ben felszentelt) épülete. Ami pedig még üres, kihasználatlan mezőnek látszik, arról 1926-ban dönteni fog a község képviselő-testülete: költözzön ide a templom előtti térről a zsúfolt hetivásár, a dorogi piac, mely a környék forgalmas kereskedelmi csereközpontjává nőtte ki magát állat- és élelmiszerkínálatával.


Képeslap Komárom megye legkorszerűbb rendelőintézetéről (1963)

Ez a piaci élet évtizedeken át ide összpontosult. Harmadik képünk 1963-ban ismét képeslapon mutatta be a nagyközség egyik legjelentősebb beruházását a hajdani láp helyén: Komárom megye akkori legkorszerűbb rendelőintézetét 22 orvosi munkahellyel, kapcsolva a közeli kórház funkciójához, majd 1968-tól az egészségügyi kombinát tevékenységéhez a tüdőgondozó idetelepítésével. Sorsa azóta is szorosan összefügg Dorog egészségügyi intézményeinek hányattatásaival. Szinte már követhetetlen, hányszor cserélődött a fenntartó gazda, hányféle néven emlegetik ma is az OTI-tól az SZTK-n át Szent Borbála Egészségügyi Központig, Szakorvosi rendelőintézetig, ami jelzi, hogy ezekért az intézményekért mennyi harcot kellett vívnia Dorog Nagyközségi Tanácsának, majd Városi Önkormányzatának. A város kórházával együtt rendelőintézetének felújítását is sikerrel pályázta meg az európai pénzalapokból, a Közhírré Tétetik 2012. januári száma jogos büszkeséggel számolt be arról, hogy a Rendelőintézet korszerűsítésével befejeződött az egészségügyi intézmények teljes felújítása. Azóta sem került nyugvópontra az intézmények sorsa, előbb az állami tulajdonba vétel ellen tiltakoztak demonstrációkkal a dorogiak, majd az újból előkerült napirend: Esztergom és Dorog egészségügyi intézményeinek összevonása sarkallta aláírásgyűjtés formájában a város vagyonának megőrzésére a lakosságot.


A kórházért demonstráló dorogiak


Az egészségügyi intézményeikért tüntető civilek 2012-ben.

Dorog a jó gazda gondosságával igazolta az elmúlt évszázadban az egészségügyi ellátásért folyamatosan tett erőfeszítéseit. A megújult külső ezt látványosan bizonyítja.

A képeslapok történeti képregényei ennek a küzdelemnek – a jó reményében. A láp, a fertőző szúnyogtanya helyén felvirágzott intézményrendszer tanulságos példája a reménynek.

Írta: Kovács Lajos

Címlapfotó: Európai támogatással és önrésszel korszerűsített szakorvosi rendelőintézet 2012-ben.

Források: Dorogi lexikon – Zsembery Dezső: Dorog és környéke egészségügyének és bányakórházának története, Dorogi Füzetek 18. 1999. – Zsembery Dezső: A kórház, a szakorvosi rendelőintézet és a gyógyszertárak története Dorogon, 2012. – Bauer Nóra: A jövőnket építjük, de a múltunkat nem feledjük. Értékmentés Dorogon. – Dorogi értékek nyomában 26. 2016.

 

 

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top