Dorogi Barangolások: Városháza

Dorogi Barangolások: Városháza

Dorog, Dorogi Barangolások, Hírek Comments Off 210

A Dorogi Barangolások cikksorozatunk soron következő részében a Városházát és történetét mutatjuk be.

AMIKOR DOROG KINŐTTE AZ „ÖREG” KÖZSÉGHÁZÁT!

Az 1920-as évek kezdetére a szénbányászat tíz év alatt a kétszeresére növelte Dorog lakosságát. Az ősi község és a bányakolónia „összenőttek”, s a húszas évekre újabb jelentős lakosságnövekedést jósoltak a termelési eredmények. Dorog végképp ipari település lett.

Az új jegyző, Morva Izidor már 1920-ban kezdeményezte a körjegyzőség megszüntetését, Dorog elszakadását Leányvártól, s ezt a megye azonnal teljesítette is. Már csak az „öreg” községházát szerették volna korszerűbb épületre cserélni. Be is költöztek a Holdampf-féle óvoda épületébe, de a minisztérium nem járult hozzá az oda képzelt községháza kialakításába (lásd a Dorogi barangolások Zrínyi-iskoláról készült történetét).


Az “öreg” községháza a Hangya Szövetkezet tulajdonába került 1923-ban (ma élelmiszerbolt az Orgona utca sarkán)

1924-ben aztán elhatározás született egy új községháza építéséről. Az „öreg” épületet a bányatársaság által létrehozott Hangya szövetkezet vette bérbe, majd meg is vásárolta (ma is ott áll az Esztergomi út és a Orgona utca sarkán, a buszmegállóban, élelmiszerboltként).  Az eladási összeg volt az egyik alapja az új építkezésnek. A fiatal mérnök, Gáthy Zoltán kapta a feladatot: tervezze meg a Bécsi és az Esztergomi út kanyarulatában megüresedett telekre a község központi épületét. 1925-ben letették az alapkövét, 1926-ban már több helyiségben fogadták az ügyfeleket, végül 1927-ben a keramittéglás úton vonult be az avató bizottság a díszterembe, ahol ünnepélyesen átadták Kárer Lőrinc községi bírónak a KÖZJÓÉRT felépített emeletes intézményt. Nagy nap volt ez Dorog történetében, együtt avatták fel a Hősök terén felállított I. világháborús emlékművel. Még díszpolgáravatás is követte az eseményeket, ahol Habsburg József részesült a község elismerésében. Ő sokszor megfordult Dorogon, számos dorogi emlékmű átadója, sőt anyagi támogatója is volt (Hősi emlékmű, Országzászló, Kálvária). A községházán három jegyzői lakot is kialakítottak. Félkör alakú dísztermében helyezték el a korszak díszpolgárainak (Schmidt Sándor bányaigazgatónak, Idősebb Chorin Ferenc bányatulajdonosnak, dr.


Az új Községháza 1927-ben

Dorog hamarosan nagyközség lett, majd 1950-ben járási székhely, akkor a községházát a járási tanács vette birtokba, a községi központ pedig a Mátyás király utcai inspektori irodaépületbe költözött.

A járások megszüntetését követően 1984-ben Dorog megkapta a városi rangot, így a városi tanács visszaköltözött a községháza épületébe. 1990-től polgármesteri hivatalként szolgálja a lakosságot.

Homlokzatán kezdetben a magyar címer, később egy vörös csillag volt látható, a rendszerváltás óta jeles kőfaragónk, Gonda György kőből készült városi címere díszíti a városháza épületét.


A városháza 1931-ben

A 90 éves történet során Dorog többször kinőtte a község-, majd városházát. Előbb a jegyzői lakások alakultak át irodahelyiségekké, aztán a főépülethez csatlakoztatott kultúrház, egészségház is átalakult, hogy a közjóért tegye meg szolgálatait (erről egy következő barangolásunkban számolunk be). Ma már az Intézmények Háza is ellát több feladatot a lakosság érdekében.

Gáthy elegáns, klasszicizáló városközpontja alapjában mégis változatlan helyen és céllal teljesíti legfontosabb céljait.


A Városháza 1955-ben

Írta: Kovács Lajos, a kutatásai alapján

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top