Dorogi Barangolások: A menedék háza

Dorogi Barangolások: A menedék háza

Dorog, Dorogi Barangolások, Hírek Comments Off 362

A Dorogi Barangolások következő részében Dorog menedékházát mutatjuk be, ami egykor a mai munkaügyi központ helyén állt.

Szögezzük le: nem a Fekete-hegyi menedékházáról van szó. A dorogiak ugyan ezt ismerik menedékházként, de ez sosem volt tulajdonjogilag a bányásztelepülés épülete. Az esztergomi Turista Egyesület adta át kezelésbe a dorogi Turista Asztaltársaságnak az 1930-as években.

Ekkoriban azonban Dorogon már komoly idegenforgalommal kellett számolni. A vasút főleg a főváros felől hozta a természetjárókat, akik szívesen keresték fel a Pilis és a Gerecse nevezetességeit. Mivel azonban a bakancsos turisták gyakran csak az esti, éjszakai órákban vetődtek vissza községünkbe, s ilyenkor már szünetelt a közlekedés, komoly gondokat okoztak a szállást kereső országjárók. 1935 első községi képviselő-testületi ülésein napirendre is került a kérdés. Mint az előterjesztő főjegyző kimondta: nemcsak emberbaráti és szociális, hanem rendészeti és közbiztonsági szempontból is kötelessége a testületnek az esténként megjelenő vándorlók éjjeli szállásáról gondoskodni. Meg kellett szüntetni azt a lehetetlen állapotot, hogy a községi bíró és egyes gazdák istállóiban húzódjanak meg az egy éjszakára átutazók, háborgatva a lakosság nyugalmát.

A helyet is kijelölték, ahová a menedékházat felépíteni javasolták: a Hungária Mészkőbánya felé vezető út bal oldalán tervezte meg Gáthy Zoltán a két részből álló építményt: egy emeletes ágyakkal berendezett, fűthető, ingyenes szobát nyitottak az utasoknak, de kialakítottak egy szoba-konyhás lakást is a gondnoki teendőket ellátó család számára a község költségvetéséből. Hamar híre ment a menedéket nyújtó szálláshelynek közel a városközponthoz, mégis csöndes környezetben a lakott területek szélén.

A második világháborút követő évtizedben az elárvult, idős emberek szeretetotthonaként működött tovább az építmény, majd ismét átutazó, elsősorban kulturális műsorokat bemutató társulatok (Déryné Színház, cirkuszművészek stb.) szálláshelye lett. Az 1950-es évek közepétől aztán átalakítva, némileg kibővítve itt kapott helyet több mint egy évtizeden át a dorogi Tüdőgondozó Intézet. 1972-ben egy építőipari magáncég székhelye lett, 1993-tól pedig a munkaügyi központ székhelyét alakították ki a Dorog környékén munkát keresők számára.

Tulajdonképpen a lényeg nem változott: mindig is a menedéket, a segítséget kereső emberek találtak itt nyitott kapura attól függően, hogy a társadalom éppen milyen gond megoldására vállalkozott a rászorulók érdekében.

Írta: Kovács Lajos

Forrás: Zimmerer Blanka: Dorogi utazás az elveszett szavak nyomában. Diákkutatás.

Fotók: Kovács Lajos, Dorog Anno Facebook oldal

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top