Dorog első emeletes épülete egyben az első bányairoda volt, ami nem más mint a mai rendőrség épülete.

Eredeti nevén: Inspektori lakás és iroda volt a neve, amikor 1892-ben megépítették, jól illeszkedett a községi barokk templomhoz a kibontakozó főtér keleti sarkán. A tér másik oldalán állt a posta- és lóváltóállomás, amelynek ekkor már meg voltak számlálva a napjai. Egyre több szó esett ugyanis a vasút tervezéséről, amivel a lóvontatású postaszekerek nem vehették fel a versenyt. Az irodaháztól tisztes távolságban 1894-ben a munkások kolóniája is felépült, befejezve a Dorogra költözködés legnagyobb fejezetét.

A Kőszénbánya ’s Téglagyár Társulat Pesten még úgy látszott, hogy ereje teljében uralja a dorogi és környékbeli bányákat. Annavölgyi bányaközpontját is ekkor telepítette a dorogi főtérre, itt laktak a bánya vezető tisztjei, itt voltak az irodaépületek. Ám az 1890-es évektől egyre több szénmezőt öntött el a karsztvíz, ami ellen még nem rendelkeztek elég hatékony technikai berendezéssel. Így aztán a Vasút 1895-ös átadása után egyre több bányászcsalád talpa alá kötöttek útilaput, sokan meg sem álltak a németországi, sőt az amerikai csalogató hírű munkahelyekig. 1905-re el is kedvetlenedtek a bánya vezetői, visszaköltöztek Annavölgyre, úgy tűnt, végleg befellegzett a dorogi álomnak. Még nem tudták, hogy az éppen Dorogra költöző Schmidt Sándor mérnök úr fejében már készülnek a vadonatúj tervek a szénvagyon megmentésére, Dorog látványos arculatváltására.

Az inspektori lakás és iroda épülete 1892-ben

Schmidt maga is az inspektorház lakója volt, pontos adatunk nincs róla, hogy mikor költözött át abba a villába, amit a közelben, a fő utcán építettek meg neki és családjának. Mivel 1906-ben nősült meg, alapos a gyanúnk, hogy ez lehetett a lakásépítés időpontja is.

Schmidt tudása, kemény elszántsága már az 1910-es évek elejére meghozta a víz elleni harcok első eredményeit. Az inspektor ház sem maradt üresen, kitűnő munkatársakkal vette magát körül a fiatal mérnök, nem csoda, hogy az új tulajdonos, az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. 1911-ben kinevezte őt a dorogi bánya igazgatójává. Víztelenítették az eláradt munkahelyeket, új szénmezőket nyitottak meg, és igyekeztek stabilizálni a legjobb munkaerőket a dorogi munkahelyeken.

Az I. világháború éveiben pedig Dorogra koncentrálták a szénosztályozás munkáját, ahol a vasút játszotta immár a szállításban a vezető szerepet. Olyan fejlődésen ment át a község, hogy 1920-tól a hazai széntermelés egyik fellegvára alakult ki a korábbi poros kis faluból. Az inspektor házat kinőtte a bányaértelmiség számos munkacsoportja, ezért fel kellett építeni az új bányairodát (ma: Intézmények Háza).

Az „öreg” iroda sem ürült ki azonban, de korábbi vezető szerepét elveszítette. Igazán csak a II. világháborút követően emelkedett többször is a község, a nagyközség, majd a város nélkülözhetetlen központjává. Dorogot 1952-ben járási székhellyé tették, a községházába beköltözött a járási hivatal, így a nagyközségi tanács a Mátyás király (majd Május 1.) utcai „öreg” bányairoda helyiségeit foglalta el, intézve a helyi lakosság ügyes-bajos dolgait. 1972-ig a zeneiskola központja is ebben az épületben működött, legfelső emeletére később a bölcsődét telepítették.

1984-ben a járások megszűntek, így a városi rangra emelt Dorog városi tanácsa visszaköltözhetett a hajdani községházába a Bécsi és Esztergomi út sarkán. A Mátyás király utcai székház pártirodának, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt helyi szervezetének biztosított helyet, majd 1990 után a többpártrendszer irodaigényeit elégítette ki. Társadalmi életünk civil csoportjai népesítették be a háromszintes épület helyiségeit. Egyre többször esett szó arról, hogy a városi rendőrkapitányság otthonává kell tenni az értékes, ám leromlott állapotban lévő építményt.

2010 után megszülettek a város és a belügyminisztérium tárgyalásainak eredményei: méltó körülményeket teremtett az összefogás a rendőrség koncentrált központi elhelyezéséhez. Szimbolikusan a béketeremtő egyházi, rendvédelmi, óvodai és könyvtári intézményei alkotnak láncolatot a békéltető világháborús emlékművek mellett a dorogi Hősök terén. Az első bányairoda közel 130 éve szolgálja településünk érdekeit.

A dorogi szénnel fűtött irodaépület a Mátyás király utcában, a templomtoronyból

(Összeállította a Dorogi lexikon, a Dorogi Füzetek és a Dorogi értékek nyomában című sorozatok kutatásai alapján Kovács Lajos).