Dorogi Barangolások: Könyvtár

Dorogi Barangolások: Könyvtár

Dorog, Dorogi Barangolások, Hírek Comments Off 202

A Dorogi Barangolások cikksorozatunk következő részében a dorogi könyvtár történetét mutatjuk be.

Alapításakor Dorogi Járási Könyvtárként 1953. április 4-én nyílt meg egy 1952. évi minisztertanácsi rendelet értelmében, mivel Dorog ekkor lett járási székhely. Puchner József kalaposmester műhelyének két helyiségét foglalta el az új intézmény a Petőfi Sándor (ma Bécsi út) 23. szám alatt. A könyvállománynak már akkor is kicsi volt a hely, de 1958-ig várni kellett egy jobb megoldásra. Ekkor néhány házzal közelebb költözhettek a főút 33. szám alatt, a mai Bécsi udvar sarkán. Sokkal nagyobb ez a helyiség sem volt, mégis előrelépést jelentett a fejlődésben. Arany János lett az első névadó, s az egyterű könyvtárat korszerűbb szabadpolcos rendszerré alakították át.

Harmadik költözködésükre 1967-ben került sor, ekkor részben már elfoglalhatták mai könyvtáruk egy részét a hajdani bányakaszinó épületében, ahol a rendőrség klubhelyiségében rekesztettek el nagyobb teret maguknak. Akkor is éppen Arany János év volt, ezzel az új helyiséggel emlékezhetett meg a nagyközség nagy költőnkről. Néhány éven át úgy emlegették az intézményt, mint Komárom megye legkorszerűbb könyvtárát. Aztán sorra épültek a modernebb városi testvérintézmények. A dorogi könyvtár az egész járás módszertani központja volt a járások megszüntetéséig, 1971-ig, de a kapcsolatok továbbra is szorosak voltak a környék településeivel. Közben a gyermekkönyvtárnak új helyet kellett találni, 1978-ban a Semmelweis (ma Mária) utcában külön helyiséget kaptak a fiatal olvasók.



A bányakaszinó külső és belső kinézete régen (mai könyvtár)

1981-ben már a nagyközség vezetői is belátták, hogy változtatni kellene a kialakult zsúfoltságon, de csak határozat született, pénz nem jutott a megoldásra.

1984-ben Dorog városi rangra emelkedett. A szaksajtó is követelni kezdte a „Méltó könyvtárat Dorognak!” A bányakaszinóból azonban még sokáig nem költöztették ki a társbérlőket (rendőrség, kereskedelmi raktár). 1993-tól több terv is született a végre a teljes épület-felújításra, ám a várakozás évei még mindig nem múltak el. A gyermekkönyvtár azonban 1995-ben végre visszaköltözhetett a nagykönyvtárba, külön helyiségbe. Nagy álmok születtek az évtizedek óta kihasználatlan emeleti helyiségek rendbetételéről is.

Az Európai Uniós pályázatok ideje 2014-ben érkezett el a könyvtár új életre keltéséhez. Ideiglenesen a polgármesteri hivatal „B” épületébe költözött az intézmény, hogy ismét régi szép fényében tündökölhessen Gáthy Zoltán építész 1924-ben létrehozott szecessziós épülete. Visszakerültek az eredeti ablakdíszek, megszűntek a csúf ideiglenes bejáratok, s újra használhatóvá alakították az emeleti helyiségeket is. 2016-ban, a bányász napon avatták a visszaköltözött könyvtárat. Névváltozás is jelezte a megújulást: Gáthy Zoltánról, a város jeles építészéről kapta a több funkciós épület a nevét, ahol a városi könyvtár mellett helytörténeti múzeum és újabban Városi és Térségi Programiroda várja a kultúra, a sport és turizmus iránt érdeklődők látogatását. Gáthy Zoltán nemcsak a pompás külső és belső terek tervezőjeként, de éveken át a bányakaszinó könyvtárosaként is dolgozott a két háború közti években Dorog felemelkedéséért.

A könyvtárigazgatók: Lencsés Istvánné, Somogyi Lajosné, Cserődi Attiláné, Mucha Ildikó, napjainkban Szabó-Berghauer Zoltán és munkatársaik az ő elkötelezettségével folytatják az intézményépítés szellemi munkáját a városközpont legszebb épületében.


A könyvtár a felújítás előtt 2013-ban

Fotók: Dorog Anno Facebook oldal, Wikipedia.org
Forrás: Cserődi Attiláné könyvtártörténete (Dorogi Füzetek 21.) és Kovács Lajos kutatásai
Írta: Kovács Lajos

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top