Dorogi Barangolások: Dorogi homokvasút

Dorogi Barangolások: Dorogi homokvasút

Dorog, Dorogi Barangolások, Hírek Comments Off 1555

A Dorogi Barangolások cikksorozatunk következő részében a Dorogi homokvasutat mutatjuk be, ami a homokot szállította a dorogi bányákba.

A Dorogi-medence szénbányászata évszázadokon át nagyban hozzájárult a vidék fellendüléséhez. Bár a bányászat talán leglátványosabb mozzanata, a kitermelt szén elszállítása, a bányaművelés nem ér itt véget. A kiegészítő üzemek általában kevésbé látványosak, de egy ritka ellenpélda a Nagy-Gete tövében kanyargó egykori homokszállító kisvasút, amely ráadásul villamosított volt, egyedi, csak itt közlekedő, magyar gyártmányú járművekkel.

A Dorogi homokvasút (Sátorkői homokvasút néven is ismert) egy gazdasági vasút volt, ami homokot szállított Esztergomból és a környező falvakból a dorogi bányákba tömedékanyagnak. A homokkitermelésnek köszönhető többek közt az Esztergom-kertvárosi Palatinus-tó kialakulása is!

A Homokvasút első, villamosított szakaszát 1922-ben építették Dorog és Sátorkőpuszta között, ahol kezdetben 40 kataszteri holdon folyt a kitermelés, majd 1927-ben 100 kataszteri holdon. A vasút hossza 3,4 km volt, amihez egy 800 méteres sikló is tartozott. A 3,4 km-es régi homokvasút 1935. július 19-ig üzemelt.

Augusztus 17-én indult a meghosszabbított homokvasút Auguszta aknáig, amit később még kétszer bővítettek. 1942-ben Borókásig, X-es aknáig, majd a 60-as években Sárisápig. A vonal hossza 13 km volt.

A szükségletek az 50-es, és a 60-as években is egyre nőttek. A további kitermelést a vízalatti hydrop berendezés oldotta meg. A berendezés működési elve azon alapult, hogy a Sátorkőpusztai-tó (mai nevén Palatinus-tó) vízmederbe sűrített levegőt fújtak, és a fellazított, felkavart homokot szivattyúzták ki. 1953 és 1989 között összesen 2 millió m³ homokot szállítottak el.

A 80-as években az egyre csökkenő szükségletek következtében beszüntették a termelést. A homokkitermelés befejeztével a Sátorkői Homokbánya egy részét a hőerőmű kapta meg, és hidraulikus szállítási pernyével töltötték fel. A másik nagyobb homokgödörből alakították ki az esztergomi szeméttelepet.


Hydrop berendezés a Palatinus-tavon

Tervezett, de elmaradt átalakítás

A bányák bezárása, illetve a hozzájuk kapcsolódó forgalom teljes megszűnése után már nemcsak a helyi vezetés, de a társadalom részéről is igény merült fel a vasút turisztikai hasznosítására, a konkrét lépések előtt azonban mindenkinek szembesülnie kellett a pálya és a járművek rendkívül kopott, rossz állapotával. Mivel a teljes felújításhoz szükséges pénz töredéke sem állt rendelkezésre, sajnos nem maradt más, mint a sínek felszedése. A nyomvonalon mára néhány rövid szakaszon szinte áthatolhatatlan bozót nőtt, de túlnyomó részén jól járható erdei út vezet. A kisebb-nagyobb hidakat az évek alatt lebontották, a töltésekről és néhány hegyoldalban vezető szakaszról ugyanakkor ma is olyan kilátás nyílik a Gete vadregényes tájaira, amelyet bármikor elképzelhetünk a kis híján megmentett vasútvonalon suhanó szerelvény ablakából is.

A homokvasút műszaki adatai

A Homokvasút egyenáramú, felsővezetékes 760mm-es keskeny nyomtávolságú vasút volt. A szállítóeszközök 1,5 m³-es csillék voltak. Mozdonyokként ikresített Ganz bányamozdonyokat használtak. A sátorkői homokot siklón végtelen köteles szállítógéppel juttatták el az I-es aknára. Kezdetben a vasút felépítménye 23,6 kg/fm-es sín volt. A MÁV időközben bezárt szárnyvonalainak 34 kg/fm-es sínjeit ócskavas árában megkapta a homokvasút. A régi síneket évente 1-1,5 km hosszban cseréltek le.


Az utolsó mozdony

Forrás: wikipedia.org, Dorogi lexikon A–Zs, turistamagazin.hu
Fotók: Dorog Anno Facebook oldal

Facebook hozzászólások
(C) 2017 dorogimedence.hu - Dorogi hírek

Keresés

Írja be a keresendő kifejezést

Back to Top